Na egy ilyen válaszra vártam, kösz!
Azért ha még tudtok valamit, bátran!

Vzp

----- Original Message -----
From: "Landy-Gyebnár Mónika"
To: "Észlelő amatőrcsillagászok fóruma"
Sent: Tuesday, February 02, 2010 5:23 PM
Subject: Re: [Leonidák]szaporulat


Nekem az a gyanúm, hogy Péter nem erre akart volna rákérdezni. Ez
pusztán technika kérdése, azonban az, hogy a sugárzásnak és
mikrogravitációnak kitett sejtek miként tudnak normálisan osztódni, a
növekedés során betöltendő szerepüknek megfelelő helyre vándorolni az
embrióban, vagy miként fejlődnek a létfontosságú szervek, az fontosabb
kérdés. Hosszú távon legalábbis.
Minél bonyolultabb egy élőlény, annál összetettebb a fejlődése
embrionálisan is, így annál több a hibázási lehetőség. Ha már a
kezdetekkor kialakul valami genetikai rendellenesség, az semmiképp nem
vezethet életképes utódra.
Hosszabb távú  (néhányszáz napos) űrutazásnak kitett virágmagokkal az
oroszok kísérleteztek, s annak arányában váltak a Földre később
visszahozott magvak egyre inkább életképtelenné, minél többet voltak az
űrben. És ezek csak növények, nem állatok, vagy emberek, ahol komplex
idegrendszernek kell kifejlődnie.

Rövid távú (1-2 hetes) mikrogravitációban töltött utazások során
halakkal, békapetével, tengeri uborkával kísérleteztek az amerikaiak, a
tengeri uborka esetében a mészváz épülésében találtak rendellenességet,
a halakkal minden rendben volt, az űrben kikelt kishalak a Földön
képesek voltak rendben tovább szaporodni. Mindegyik kísérlet során a
Földön maradt kontrollcsoporttal dolgoztak, így megvolt az
összehasonlítás a minkrogravitáció hatásaira. Vittek az űrbe vemhes
patkányt, aki visszatérve a Földre egészséges utódoknak adott életet -
de itt már fejlődni kezdett (tehát a legfontosabb kezdeti
sejt-elkülönüléseken és specializáción már átesett) embriók voltak a
patkánymama méhében. A kispatkányok esetében mindössze olyan tüneteket
tapasztaltak, hogy egy ideig szédelegtek, nyilvánvalóan azért, mert nem
tapasztalták meg korábban a gravitáció hatását.

Az élőlények abszolút módon adaptálódtak a földi környezethez mégpedig
évmilliárdok alatt a sejtszervecskéktől kezdve az idegrendszer vagy a
csontozat fejlődéséig, én csodálkoznék, ha külső hatás (tudatos és
komplex emberi beavatkozás) nélkül képesek lennének adaptálódni az
űrbéli körülményekhez és hosszú távon megoldott lenne a szaporodás
odafenn akár bonyolultabb állati, akár emberi szinten. Az is biztos,
hogy egyelőre rémesen keveset tudunk egy csomó biológiai mechanizmusról,
azok összefüggéseiről, így egészen távolinak (vagy talán lehetetlennek)
gondolom, hogy képesek legyünk sikeresen és hosszú távon szaporítani
akár állatokat, akár magunkat odafenn.

Üdv:
Mónika

benei87 wrote:
> És védekezve sem lehet házas életet élni? :) Maga az aktus miért olyan
> nagy dolog? Többfelé kell kapaszkodni :D
>
> -- Eredeti üzenet --
> Feladó: szilard.csizmadia@dlr.deCímzett: leonidak@mcse.huElküldve: 2010.
> február 2. 16:12Tárgy : Re:[Leonidák][LeonidAAk]szaporulat
>
> Pedig volt fenn egyszer egy hazaspar is, es a NASA elorebocsatotta, hogy
> termeszetesen semmilyen hazaseletet nem elnek majd ott fenn...
>
>
>
>
>  ------------------------- Indamail [x] -------------------------
>
>
>
>  Indamail a nagyoknak!
>
>  Nagy láda a leveleknek, óriáscsatolmány a barátoknak!
>
>  Indamailezz Te is!
>
>
>
> ________________________________________________________________________
> Leonidak levelezőlista - Észlelő amatőrcsillagászok fóruma
> Hozzászólások: Leonidak@mcse.hu
> Listakezelő utasítások: Leonidak-request@mcse.hu
> Archívum, beállítások: http://mailman.mcse.hu/mailman/listinfo/leonidak
>
>

--