Itt van még egy jó oldal, amely szövegesen és rajzokkal illusztrálja az 1610. jan. 7-től kezdve látottakat.

http://home.comcast.net/~erniew/astro/sidnunj1.html

Nagyon érdekes, mert az egyes észleléskori Galilei-ábrák vannak alul, és ezek fölé odatették a Jupiter holdjainak számított helyzetét erre az időpontra. Balra van a kelet és jobbra a nyugat.

7-én első pillanatra csak 3 holdat látunk mi is. Galilei is. Ám balra a közelebbi hold kettős! A két hold fénye egybetapadva szinte egynek látszik.
8-án viszont a jobbra lévő 3 holdon kívül balra távol is volt egy hold, azt Galilei talán láthatta, de nem vette be a többi közé.
10-én is 4 hold volt a távcsöve látómezejében, de balra két hold nagyon közel volt egymáshoz és ezt egy fénypontnak láthatta.
11-én 2 hold látszott jól, a harmadik a Jupiter jobb oldalához volt közel.
12-én ugyan 4 hold látszhatott volna, de balra két hold egymáshoz is és a Jupiter fénye korongjához is közel volt, így Galilei itt is 3 holdat jegyzett.
13-án alakult úgy, hogy a 4 hold mind jól látható és elkülöníthető lett!

Jó szeme volt Galileinek, pontosan is rögzítette a látottakat! Pedig nagyon kezdetleges képalkotású távcsöve volt (mármint mai szemmel).

Keszthelyi Sándor (Köszö)

Pécsi Tudományegyetem
"Magyarország első egyeteme"
A Pécsi Tudományegyetemé az Év Campus Honlapja
Ez a levél hivatalos Anti-Vírus programmal ellenőrizve
Kérjük, óvja a természetet, ha nem szükséges, ne nyomtassa ki ezt a levelet!