"A nagy területét az ókorban többnyire több részre tagolva ismerték,
csillagainak közepes és halvány fénye miatt pedig általában nem játszott
fontos szerepet az égi mitológiában. A babiloni táblázatokban a csillagkép
nagy területét ÚR.KU, azaz "A kutya" elnevezéssel jelölték, de lehetséges,
hogy korábban egy állat-démont jelentett. A MUL.APIN táblázat "Észak
csillagai"  sorozatában a nyugati része (? és ?) neve DINGIR.GU.BA, a keleti
része (?, ?, ?, ?) DINGIR.TUSH.A, azaz Ékur Álló Istenei és Ékur Ülő Istenei
jelzéssel fordul elő (nem egészen biztos azonosítással). A sumer hitvilágban
Ékur, értelemszerűen Nippurban az "Birodalom Háza" - a Enlil levegő-isten
legfőbb szentélye -, amelyben a földi és égi istenek is helyet kaptak. A mai
Herkules csillagkép tehát egy egész szentélyt képviselt a Kr. e. III.
évezred derekán. A csillagkép jellegzetes "mitológiai" alkotásnak tűnik,
mivel sem naptár, sem irány- vagy időpont meghatározás - a napi
csillag-ismeret fontos elemeire - nem vezethető vissza, és halvány tagjai
valódi körvonal-csillagképet sem alkotnak.

A görög Heraklész (a római Hercules) eredetét már maguk az antik
mitográfusok - Aratosz, Hipparkhosz, Hyginus sem tudták. Ptolemaiosz is ??
???????, én gónaszin, vagyis a Térdeplő-nek nevezi, Aratosznál még "A
hatalmas térdeplő". Ebből az égi óriásból kb. a Kr. e. 2. században
alakították ki - pl. Aratosz -, mintegy mesterséges mítoszt teremtve -, a
féltérden álló, bunkót emelő Heraklész-Hercules képét. Mesterséges
mondaalakítás, hogy a Kígyót taposó Heraklész, vagy a Heszperidák kertjének
őrzőjét, a Lernae-i "hidrát" (sárkány-kígyót) megölő héroszt helyezték az
égre. Mind az arab, mint a középkori európai mitológia mégis ezt vette át. A
kígyó, amellyel a "térdeplő" küzd, az északi Pólust övező Sárkány (?Draco)
csillagképben jelenik meg.

Az óriásra utal az ? Herculis ma is használatos arab neve, a Ras Algethi
(gyakran egybe írva), amely a Ras al Jathiyy, a "Térdeplő Feje" eltorzult
alakja. Eszerint az Órás az északhoz képest fejjel lefelé látszik az égen.
Kínában a csillagkép egy része Ti Tao, a "Császári trón".

A ? Her szinte kivételesen görög-latin nevet visel: Kornephoros, az egész
csillagkép neve is. Kínában Ho Chung-nak, "A folyóban levő"-nek mondják."



A részlet Bartha Lajos új, még készülő "Csillagképek" c. könyvéből való.
Karácsonyra szeretném megjelentetni.



Vzp



----- Original Message -----
From: "Zoltán Baracki"
To:
Sent: Friday, September 04, 2009 2:01 PM
Subject: [Leonidák] herkules


Üdv!

Előadásomon majd egy tényleg kicsi csillagkép történetet is mesélni
fogok, és már többször hallottam, hogy Herkules nő volt, mert fejjel
lefelé van, vagy férfi, de már nem értem, ezért kérem, hogy valaki
magyarázza el ezt nekem. A net szerint férfi, viszont sokat hallottam,
hogy ez másként van...

Üdv,

Zoli