Szevasztok!
Mivel Paks néhányszor előfordult, én is megírom az élményeimet.

Korábbról kezdem, az 1965-70-es évek...
Mint kisiskolást, már akkor is érdekelt a csillagászat. Anyagi és földrajzi
helyzetünk (Nyírbátor) nem engedte meg egy nagyobb léptékű beruházást, de a
kicsit sem... Maradt a szabadszemes...

Soha sem láttam az Andromédát... 30 évvel később binokulárral észleltem,
azon a helyen, ahol anno kerestem.
Távcsövet építettünk egy barátommal (ugye, Somogyi Béla/Nyíregyháza)
Maradt a 3666-os pozitív meniszkusz és a negatív szemlencse, amikből készült
távcsővel semmit sem lehetett látni (Hogyan készítsünk távcsövet,
mikroszkópot? c. könyv útmutatása alapján). Ezen alkatrészeket is a barátom
nővére, aki Budapesten dolgozott, vásárolta meg 2 pédányban, és hozta haza.
Középiskolás évek (1971-75) Debrecen, Vegyipari Szakközép, Petőfi téri
kollégium... A csillagvizsgálót csak szombat és vasárnap délután zárt
állapotban láttuk, de ha tehettem, minden hét végén kimentem a Nagyerdőbe...
És néztem...
1975-76 hadsereg... Akkor volt fenn, ha jól emlékszem a Kohoutek, -vagy hogy
írják- üstökös. Nem láttam... :-(
1976-79 Kazincbarcika, szép, hosszú nevü iskola: Nehézipari Műszaki Egyetem,
Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar (1976-79).
Itt még próbálkoztam, rendeltem egy 76 mm körüli Newton-kitet, mint
CsBK-tag... Bevallom, én valamilyen könnyebben megépíthető darabokra
számítottam. Jött a rádióamatőr élet, a csillagászat feledésbe merült...
...1998-ig, mikor nov 18-én, ha jól emlékszem a dátumra, a leonidák
fergeteges hullást produkált. Zenit-horizont tűzgömbök másodpercenként...
Azon a hajnalon raktuk fel egy teherautóra a házunk tatarozása után az
állványzatot...
Azidőtájt nosztalgiázós hangulatban voltam, és bepötyögtem az interneten,
hogy "csillagászat"... A nyakamba szakadt a világ! :-)
Felhívtam valakit, aki távcsövet akart eladni, azzal, hogy ne haragudjon,
nem akarom a hirdetményét megvásárolni, csak érdeklődöm, hogy hol tart ma az
amatőrcsillagász-világ. Sajnos, a nevére nem emlékszem, ha magára ismerne,
kérem, jelentkezzen. ...mintha debreceni lett volna, és irisz-blendés
refraktort hirdetett volna, de ez sem biztos.
Elmesélte... Mindent lehet kapni, nem úgy, mint 20 évvel ezelőtt... Egy
okulár 5-10e Ft, de ennek 10-szerese is előfordul.
Beléptem az MCSE-be, olvastam a levelezőlistákat, és kezdett bennem
újraindulni valami... Meg hogy teljes napfogyatkozás készüődik...
1999 nyarán kaptam egy e-mailt, számomra ismeretlen egyéntől, Keszthelyi
Sándortól, hogy van-e Pakson, vagy a környékén kemping...
Nem volt, de megbeszéltem a rádióklub vezetésével, hogy az 1 ha-os zárt
területen lehet táborozni. 1 db vízcsap, egy db wc, egy db vonalas telefont
biztosítottunk, igaz, díjmentesen...
Megfelelt Sanyinak...
A megbeszéltük a várható "nyitási" időpontot... Az elsők között érkezők
bemutatkoztak: Sragner Márta, és az ő élete párja, Keszthelyi Sándor. :-)
Az volt az érzésem pár órával később, hogy én mindvégig Mártival leveleztem
Sanyi neve alatt.
Megérkezett a szentpétervári csoport is...
Leporoltuk a 10 éven át tanult orosz tudásunkat belepő port...
Az esték/éjszakák fénypontja a "Dzsapitör" felordítás volt... (köszö)
Én a rádióklub faházába kvátélyoztam be magamat, gyakorlatiag egész nap kinn
voltam...
És eljött a várva várt nap...
A faház tetejének zörgésére ébredtam...
Szakad az eső...
7-8 óra körül elállt.
A feleségem öccse Apagyról Szegedre ment, 10 ó körül hívott, hogy milyen az
idő? Merthogy Szegeden ramaty... Itt, a Duna vonaláig kék égbolt,
Bács-Kiskun felett, a Duna-Tisza között felhős... Innen így látszott...
A várva-várt perceket sokan leírták, nem ismétlem őket...
Egyéb programok: a kecskeméti planetárium és a kiskunhalasi obszervatórium
meglátogatása, amit Sanyiék megszerveztek. Az erőműbe nem sikerült
bejutniuk, mert nagyon sok csoport jelentkezett be...
Oszlott a tábor, sok fordulót tettem meg a buszpályaudvar-Ürgemező
viszonylatban a 120-as Skodával.
Úgy éreztem, hogy a társaság a körülményekhez képest jól érezte magát.
A szentléleki/tarjáni táborban és egyéb helyeken -számomra ismeretlen
egyéneknek bemutatkozván - közlik velem, hogy ők ismernek engem, mert ők ott
voltak Pakson...
:-)

Hát igen... Nekem akkor ott mindenki ismeretlen volt, nem emlékszem nagyon
sok mindenkire. Ök viszont csak egy ismeretlen pasasra, rám koncentráltak.

...hosszúra sikerült...
Jó éjt!

Üdvözlettel: