Az 1999 aug. 11-i  napfogyatkozás jelenségének megfigyelése

Az észlelés színhelye: Pakstól 2 km-re nyugatra lévő domb. Térképészeti neve: Biritó. Helyi neve: Kilátódomb.
Koordinátái: (a domb tetején lévő háromszögelési pont, GPS mérővel 08.13-án mért adatai) 46 fok 36 perc 57 másodperc É-i szélesség, 18 fok 48 perc 59 másodperc K-i hosszúság.
Magassága: 132,0 m (térkép alapján).

A napfogyatkozás ezen helyre számított kontaktusai (Bucsi Gábor számítása)
U1=11 óra 27 perc 45 másodperc.
U2=12 óra 50 perc 43 másodperc.
U3=12 óra 53 perc 04 másodperc.
U4=14 óra 14 perc 51 másodperc.

Elkezdődött a napfogyatkozás: 11:28-kor jobbról valami beleharapott a Napba. Az idő kellemes volt, nem túl meleg, de szép napsütéses. Jó volt a hangulat! Izgalmas rádiótelefonozás zajlott. Hol Paksot hívták, hol mi hívtunk másokat, hogy máshol milyen az idő, biztattunk mindenkit, hogy később máshol is nyilván ki fog derülni. Volt idő a sok távcsőbe kukkantani, ahogy a Nap egyre fogyott. Sorban eltünedeztek a napfoltok. Egyre gyengébb lett a fény, egyre bágyadtabb, betegesen szürkés-barna színt öltött minden. A fecskék  hada egyre idegesebben röpködött körülöttünk. A tűző napfény elöl fák alá húzódó birkanyáj lassan elindult haza a hodály felé. Az árnyékok furcsák lettek, mindenhol kis sarló alakú képek látszottak. A tűző napfény gyengülése miatt egyre hűvösebbet éreztünk, felkerültek az ingek, kicsikre a pulóverek. Aztán 12:41-kor mindenki levette napnéző szemüvegét, mert a fogyatkozásnál is érdekesebb látvány volt: ha kézzel kitakartuk a Napot puszta szemmel látszott a nappali égen a Vénusz. Közben folyt a csillagászati ismeretterjesztés a nemsokára várható látnivalókról, sorban bekonferálva hogy mely európai országokat és városokat terít be éppen a teljes árnyék.

Egyre gyengült a fény! A szél elcsendesedett. Aztán 70-75 másodperccel a totalitás előtt megjelent a Siófok felé eső horizontrészen a sötétség, egyre terjedt felfelé, elnyelve a horizontközeli felhőpamacsokat. De már itt is van felettünk, rajtunk, belekerültünk a teljes árnyékba! A Nap sarlójának legutolsó darabjai még el sem tűntek már látszott a napkorona fénye jobbról és körben a protuberanciák! A vártnál sokkal többen, szebbek, fényesen, bíbor-piros színnel. Baily-gyöngyfüzér! Gyémántgyűrű! Aztán a fénylő fotoszféra teljesen eltűnt és beállt a teljes napfogyatkozás! 12:51 volt. Elindult a magnófelvétel, megkezdődött a visszaszámlálás!

A jelenség gyors zajlása, az égen beállt óriási változások (a nappalból éjszaka lett!) hatására az első 10-20 másodpercben még hallatszottak kiáltozások. Az égen sosem látott dolgok látszottak. A Nap eltűnt és helyén egy fekete lyuk tátongott. Körülötte a gyönyörű napkorona, amely hófehér alapon világított gyenge sárga vagy kékes árnyalattal. Több fényes nyúlványa és több tucat finom szálacskája leírhatatlan és lerajzolhatatlan látvány volt. A protuberanciák tömkelege virított hol egyik, hol másik oldalon. A döbbenetes látvány természetesen hatott az észlelőkre. Csend lett ! A 400 fő némán nézte, szívta magába a látványt. Már nem volt zajongás, mindenki ledöbbent, csak a visszaszámlálás kegyetlen hangjai maradtak a magnón, mert az idő egyre fogyott. Persze a videósok videóztak, a fotósok egyre csattogtatták gépeiket, a távcsövekben és binoklikban most már szűrő nélkül lehetett szemlélődni. De a látvány puszta szemmel is éppen olyan gyönyörű és látványos volt.
Azért állványon lévő távcsövekben, binokulárokban a napkorona valamivel szebb volt, azokban 4-4,5 fokos korona átmérő látszott és rengeteg protuberancia.
Bár beállt a totalitás, de az ég nem lett teljesen sötét, átlag 1---5 csillagot láttak csak a jelenlévők (a számban már a Vénusz és a Merkúr bolygó is benne van). Alul körben a horizont feletti 10 fok narancssárgán fénylett és a napkorona is kiterjedten fénylett felül. Aztán a visszaszámlálás utolsó másodpercei következtek... újra megjelent a napfény...még pár másodpercig látszott a korona és a déli nagy protuberancia...de szemmel nem lehetett tovább nézni... végérvényesen vége lett a csodás jelenségnek.

A totalitás végeztével tört ki az öröm újra, izgatottan értékeltük, megbeszéltük a jelenséget, próbáltuk még rögzíteni ki mit látott vagy csak gratuláltunk egymásnak a sikeres észleléshez, a csodás látványhoz, a jó időhöz. A fecskék a sötétben hirtelen elhúztak keletre a fény irányába. A hazafelé cammogó birkák lemerevedtek a totalitáskor. Néhányan szúnyogcsípéseket szenvedtek el a sötétségkor. A tömeg fele lassan elindult hazafelé. A Hold levonultát a másik rész várta meg, majd összecsomagolta eszközeit, feljegyzéseit és elindult ünnepelni. Mindenki érezte, hogy ma valami rendkívüli dolognak volt szemtanúja.

19:30-tól közös vacsora volt 121 fővel és a sikeres észlelés ünneplése.
Az éjszaka derült és tiszta volt. Távcsövezés folyt a Rádiótelepen, a betontérségen, de sokan a Fakocsma asztalainál töltöttek hosszabb időt.


Keszthelyi Sándor (Köszö)


Pécsi Tudományegyetem
"Magyarország első egyeteme"
A Pécsi Tudományegyetemé az Év Campus Honlapja
Ez a levél hivatalos Anti-Vírus programmal ellenőrizve