2002. 03. 12. kedd este teljesen felhőtlen,
nyugodt, bársonyosan tiszta ég volt.
18:30 KÖZEI-kor indultunk el Pécs belvárosából
kocsival egy kis észlelésre. Az alkonyi ég alján
már menet közben látszott a Vénusz bolygó.
18:50-kor a várostól 9 km-re délre
helyezkedtünk el egy néptelen út szélén.
Csodásan fényszennyezésmenetes környezet.
A nyugati ég alsó részén szinte élesen látni a
még alkonyi fényes rész, lassan húzódik lefelé.
Benne még ott a Vénusz: 18:53-kor tűnik el,
érintve a horizontot.
Nejem egy 10x50-vel, én egy 20x80 B-vel
nézzük az egyre sötétülő eget: változók,
Fiastyúk, Orion-köd, Méhkas, Androméda,
Jupiterholdak. Észak felé egy -2 magnitudós
Iridium felfénylés jelentett némi izgalmat.

19:00-tól már sejthető, majd egyre jobb a Tejút,
még a téli szakasza is szépen terjeng az
északi Cassiopeiatól, a zeniten át,  le a délen
látszó Sirius mellé .
De a nyugati égen nem akar besötétedni. 19:03-
tól érzünk egy egyre nyilvánvalóbb, tejútszerű
(de annál egyenletesebb) fényt, ahogy
függőlegesen felfelé, kissé balra dőlve látszik.
Az állatövi fény! 19:05-kor az Ariestől balra, a
Marsig ér. 19:12-kor a Marsnál is feljebb (5
fokkal magasabban) végződik. Sőt egészen a
Fiastyukig elér 19:20-ra. Közvetlen látással
gyenge, de balra vagy jobbra mellé sandítva
nyilvánvaló. Alul 10, középen 4-5 fokos
szélességű az állatövi fény.

A C/2002 C1 (Ikeya-Zhang) üstököst az Aries
csillagaitól lefelé, éppen az állatövi fény
területén találjuk meg. Puszta szemmel csupán
egy csillag, nem is túl fényes: 4,5 magnitudós.
Csóvája nincs.
De már 10x50 B-vel is gyönyörű, 20x80 B-vel
egyszerűen csodás! Látványa: igazi üstökös!
Határozott, hosszú, kicsit szélesedő csóva.
Ismerve a binokulárok látómezejét: megmérjük
a csóva hosszát: 2,4 fokos mindkettővel. A
csóva éppen a Fiastyúk felé irányul, követi az
ekliptika vonalát, azaz nagyjából keletre néz,
PA=85 fokot jegyzünk. Északi pereme élesebb,
mint a déli.
A kóma 5-6 ívperces, befelé sűrűbb 1-2 ívperces
része van, a csóvánál jóval fényesebb. Ilyen kis
nagyítással további részletek nem jönnek elő.
Olyan az egész üstökös a távcsövekben, mint
amilyen a Hyakutake-üstökös volt szabad
szemmel.

Éppen jókor, a sötétedés beálltától 19:00-től
nézzük 19:25-ig. Az egyik gond, hogy már
ilyenkor sincs túlságosan magasan, csak olyan
12-15 fokkal a horizont felett, és idő múlásával
egyre lejjebb megy. A másik gond, hogy most
az állatövi fény legfényesebb részén
tartózkodik: ezen alapfény nyilván leszűri a
csóva külső részeit. Északi irányban haladva
néhány nap múltával lemegy a nem-
állatövifényes területre.

Szép dolog az amatőrcsillagászat, különösen
ha üstökös látszik az égen!
Pláne ha az állatövi fényben!