> 98-99-es evfolyamokat). Ez se volt olyan rossz meglatas, bar
> termeszetesen akkor is athatotta a szokott fanyarsag.

Én meg azt hittem, naturalista vagyok.

Meteor 1998/11., Észleljünk városból (is)!:

"A megoldás: CCD! Lelki szemeimmel már látom a jövo~ század automatizált
amato~rcsillagászát. Vezetékek mindenütt, a távcsövet számítógép vezérli,
az okulárkihuzatból elegáns CCD-kamera kandikál ki, a monitoron pedig
jobbnál jobb képek jelennek meg. Az észlelo~ rá se bagózik az égen cikázó
Vénusz- so~t telehold fényességu^ mu^holdakra, még csak fel se néz, ha a
városon átsöpör egy-egy mesterséges Nap fénypászmája (ha ilyen veszélyes
objektum kerül a távcso~ látómezejébe, a számítógép automatikusan
kitakarja a fénymenetet egy ügyes szerkezettel, amit a mai észlelo~k
fénycsappantyú néven ismernek).

Nem kell a jövo~ századig várnunk, amely úgyis itt van már a nyakunkon,
akárcsak a CCD forradalom. A magyar amato~rök fölött szinte nyom nélkül
múlt el a fotoelektromos fotométerek korszaka, a CCD-k viszont, úgy
látszik, nálunk is feltartóztathatatlanul nyomulnak elo~re. Valószínu^leg
ez az az eszköz, amely megoldást kínál a fényszennyezett ég alatt
senyvedo~ amato~rök számára, ez az az eszköz, amellyel észlelve csapnivaló
körülmények mellett is elo~jönnek a spirálkarok, a finom, leheletnyi
részletek... Ennek igazolására a szegedi amato~rök tevékenysége mutatja a
legszebb példát. Nézzük csak meg a májusi Meteor címlapját, melyen vadul
burjánzik az Orion-köd! Fu^rész Gábor mozaikfelvétele már önmagában is
tiszteletet parancsoló munkával készült, nem is szólva arról, hogy mi
látszik rajta! Ha belegondolunk abba, hogy ez a csodálatos kép a
legmostohább körülmények mellett, Szeged belvárosából készült, akkor
elo~bb-utóbb mindenkiben kialakul a meggyo~zo~dés: a civilizáció mégsem
rabolta el to~lünk véglegesen az égboltot.

Az árak persze mást mondanak. A szegediek például egy több milliót éro~
felszereléssel dolgoznak, és még az o~ távcsövük + kamerájuk is nagyon
messze van az igazi profi mu^szerek színvonalától (28 cm-es Celestron--11
+ ST--6 CCD kamera). Azonban ennél lényegesen kisebb teljesítményu^ és
jóval olcsóbb felszereléssel is nagyon szép képeket lehet készíteni --- l.
Berkó Erno~ képeit októberi számunkban. De nem csak a mély-ég világában,
hanem a bolygók nagy felbontást igénylo~ megfigyelésében is páratlan
leheto~ségeket kínál ez az új technika --- pl. Dán András egészen kiváló
bolygófelvételeket készít. Reméljük azonban, hogy az amato~rcsillagászat
teljes "eldigitalizálódása" még nagyon messze van, és talán soha sem
valósul meg. Persze csak akkor van erre remény, ha nem tesszük teljesen
tönkre a természetto~l kapott nagyszeru^ ajándékot: a csillagos eget."

Ha asztropolitikailag korrektek akarunk lenni,
akkor jelenleg hazánkban 4 db planetárium létezik:
Budapesten 2 db, Kecskeméten 1 db, Egerben 1 db.
Darabra jobb a helyzet, mint húsz évvel ezelőtt,
csakhogy az ELTE épületén vagy tíz éve
üresen (vetítő nélkül) áll a planetárium kupolája.
És hát kétségtelen, hallani ezt-azt a Népliget felől,
hogy korrektül fogalmazzak asztropolitikailag.

Hogy aztán mi lesz itt tíz év múlva, az érdekes
kérdés. Már most mindenkinek ott van (ott lehet) a gépén
egy sokat tudó planetárium. Viszont hogy mivel fogunk
detektálni, azt nálam okosabbak se biztos, hogy
meg tudják mondani, lám, tíz éve hogy lelkesedtünk a
CCD-kamerákért, gondolta a fene, hogy közönséges
fényképezőgépeket cuppantanak 2008-ban az amatőrök
a kukker végébe, és csinálják a csodát.
Vagy hogy webkamerázva szedik szét a bolygókat.
Volt 98-ban webkamera? Nem tudom. A 2002-es Kézikönyvben
azt hiszem, nem is szerepel ez a szó, 2003-ban meg
agyonwebkameráztuk a Marsot.
(A mindentudó Csimabi szerint ez a szó először
a 2003/7-8-as Meteorban volt leírva nyomtatott
csillagászati irodalmunkban.)

Nézzünk bizakodva a szép új jelenbe!