Szia(sztok)!
On Wed, 6 Oct 2004, LEONIDAK-l: Illés Elek wrote:
> A minap egy érdekes kérdés vetődött fel több érdeklődő
is
> merősöm
> révén. A meteorok útján milyenek a hőmérsékleti viszonyok a
z
> út egyes szakaszain, és hogy ez hogyan függ a mérettől?
Eloszor egy fontos dolog: a meteor nem maganak a meteoroidnak a legkorben
valo elizzasa, azt ugyanis nagyon ritkan latni. A meteoroid mozgasi
energiaja hoenergiava valik, ami ionizalja a kornyezo levegot (ami ugye
fokent oxigen es nitrogen), es amikor ezek az atomok visszaszerzik a
leszakitott elektronjukat (rekombinalodnak), akkor kisugaroznak egy
fotont. Ez a feny a meteor fenye, azaz maga a meteor. A meteor fenye az
ioncsatornanak nevezett kb. henger alaku terreszbol jon, ahol a meteoroid
ionizalni tudta a legkort.
Mivel egy gaz (mint a levego) ionizalhatosaga fugg a surusegtol, a
homerseklettol, a gaz kemiai osszeteteletol, a meteor szinkepeben
talalhato vonalak elemzesevel lehet visszakovetkeztetni ezekre az
adatokra, kozte az ioncsatorna (a meteor) homersekletere.
Egy szep meteorspektrum (nemi magyar vonatkozassal is) toltheto le az
alabbi A&A cikkbol:
http://esoads.eso.org/cgi-bin/nph-bib_query?bibcode=1996A%26A...306..995B
(Kicsit hosszu a link...)
Egy masik, szinten Jiri Borovicka altal irt cikkben (Astronomy &
Astrophysics 279. kotet, 627-645. oldal (1993)) azt talaltam, hogy a
homerseklet egy meteorszinkep elemzese alapjan 3500 - 4700 K kozott
valtozik, amit a palya 43 pontjan megmert. (Ezt a cikket is erdemes
elolvasni annak, aki ilyennel akar foglalkozni: figyelem, a szep es
gyonyoru meteorspektrum miatt erdemes ugyan megnezni, az
esoads.eso.org-rol nemi keresgeles utan a cikk szabadon letoltheto, de a
szep meteorspektrum mellett sulyos szamitasok vannak, csak profiknak
es/vagy fizikusoknak, fizika tanaroknak ajanlom elolvasni!!)
Egyebkent e masodik cikk 6. tablazata szepen megadja, hogyan valtozik a
palya menten a homerseklet. (Kezdetben no, aztan a maximum kornyeken
nemileg fluktual, a vegen hirtelen leesik.)
A homerseklet annyira nem fugg a meteor meretetol, az tobbe-kevesbbe
allando (legalabbis olvasmanyaim alapjan gondolom ezt, de sajnos eleg
keveset olvastam errol az erdekes temarol.) A meteor fenyessege inkabb
attol fugg, mennyi levegot ionizalt, mekkora a henger merete, ez visoznt
mar fugg a meteoroid meretetol (tomegetol). (A fenyesseget az m = konstan
s
- 2,5 logL kepletbol szmaithatod, ahol L a luminozitas: L=R^2 T^4. A
Homerseklet tobbe-kevesbbe a meteorokban ua., de az ioncsatorna merete
jelentosen valtozik!!! Meg az 1970-es evekben kerte Keszthelyi Sanyi a
megfigyeloket, hogy - kulonosen a fenyesebb - meteorok ioncsatornajanak
meretet becsuljek meg, ezt a kereset - a megfigyelesaeket fotografikusan
formaban vegeztetve - Sanyi megismetelhetne...)
Erdemes megemliteni, hogy a Millmann fo-meteorspektroszkopus 1980-ban
osszefoglalta a meteorspektrumok felvetelenek, kiertekelesenek es az
eredmenyeknek addigi tortenetet. Cikkenek masodik oldalan van egy
szamunkra kedves mondata:
"In the period 1866-1880 some 300 of 400 meteor spectra were recorded
visually by Herschel, Browning, Nicolaus von Konkoly, A.P.A. Secchi and
others."
A Nicolaus von Konkoly-kent emlegett uriember Konkoly Thege Miklos neve
angolul, az MTA Konkoly Thege Miklos Csillagaszati Kutatointezet
alapitojae :-)
> Az is érdekelne, hogy milyen technikával mérhetők egy zuhanó
> meteor energiaszintjei, energiaeloszlása? Vagy erre csak elméleti
> becsléseink vannak?
Nem, mint az elobb irtam, fokent meteorspektrumokbol hatarozzak meg.
Megjegyeznem, hogy ujabban a radarvisszhangok kesleltetesebol is mernek
meteor-homersekleteket, de ezeket az adatokat egy olyan folyoiratban
publikaljak, amely nagyon penzes es a csillagdank nem fizeti elo, igy nem
tudok beleolvasni :-((( csak a cikkek absztraktjat latom.
Remelem, sikerult minden kerdesedre valaszolnom kielegitoen. Ha nem, irj!
Udv: Sizlard