Északi fény észlelése Mátrából


Dátum: 2003. november 20.

Észlelés kezdete: 19:30 (TISZ)

Észlelés vége: 23:45 (TISZ)

Észleléshelye 1. : Szücsi, Rózsaszentmárton, Pipis hegy, Kékestető,
    Galyatető előtt 1 km-rel az országút hegygerinci
    szakaszán
Észlelők:(mozgásban) Dr. Csizmadia Elek, Liktor Ferenc
Eszközök:fotóállvány, Pentax ME Super fgép, Tokina SZ-X
    SD 28-105 mm-es, 1:4-5,3 fényerejű zoom objektív
    Hoya skylight szűrővel, 50 mm-es alapobjektív
    (Asahi SMC Pentax-M, 1:1,7, 50 mm, Hoya HMC
    skylight szűrővel), Film: Konica VX 200 Super

    Észlelés helye 2. : Gyöngyössolymos
    Észlelők: (helyben) Karsai Brigitta, Karsai Csilla

Észlelés helye 3. : Ózd
Észlelők: Mizsaik István és Istvánné

A jelenséget véletlenül vettük észre miközben egy dombon mentünk át
autónkkal Rózsaszentmártonból (Szücsi) Gyöngyöspata felé (19:30). Mutattam
vezetés közben barátomnak, Csizmadia Eleknek, milyen feltűnően fényes az ég
alja és a horizont szinte világít, izzik. Éppen úgy festett az egész, mintha a Nap
rövid ideje nyugodott volna le. Azonnal megálltunk egy kb. 300 méter magas
domb tetején. Az első percekben nem tűnt fel, hogy a derengés északi irányban
látható, de két- hárompercnyi nézelődés után rájöttünk. Elek mondta, hogy ez
szerinte északi fény, de én szkeptikus voltam, hiszen a jelenség Magyarországon
rendkívül ritka. Ezután rájöttem, hogy az utóbbi napok nagy naptevékenysége
okozhatja, hogy itt is ilyen élményben lehet részünk Végül néhány perc után
beláttam, hogy igaza lehet, ez tényleg sarki fény. Nem is akármilyen, hanem
hihetetlenül erős intenzitású. Azonnal felhívtam Keszthelyi Sándort és már a
második másodpercben megerősített, hiszen egy őserdei „sarki fény” ordítással
fogadta hívásomat. Röviden megbeszéltük, hogy ők hol vannak, mi hol állunk és
ki mit lát ugyanabban az időben. Természetesen a látvány nem különbözött a
nagy földrajzi távolság ellenére (magyarországi léptékkel mérve). Ugyanakkor
mindkettőnk csoportja elég magasan tartózkodott, ahhoz, hogy a köd ne zavarja
az észlelést.
A tel. beszélgetés befejeztével azonnal elindultunk Gyöngyös és
Gyöngyössolymos felé és néhány perc múlva már fényképezőgépekkel és
állványokkal felszerelve igyekeztünk a Gyöngyös melletti Pipis-hegyi repülőtérre
(388m) (20:45). Sajnos a Pipis-hegyen a Kékes tömbje éppen északi irányban
takar és így a látvány elég gyengécske volt. Javasoltam, menjünk fel a
Kékestetőre.
21:15.Magyarország legmagasabb pontjáról élvezhettük (1014 m) a ritkán
    látható égi jelenséget. Első pillanatban a kékesi tv toronyhoz érkezve
    olyan látvány fogadott bennünket, mintha a torony egy vöröses fényű
    reflektorral lenne megvilágítva! Persze tíz másodperc múlva
    rájöttünk, hogy a fénypászma a jelenség része és nem mesterséges
    fény. Az északi sípálya irtásán keresztül láttunk rá egy a jelenség
    kiterjedéséhez képest szűk sávban. (Ez volt az oka, hogy később, kb.
    45 percnyi lázas fotózás után átugrottunk Galyatető mellé.) Ezután
    kezdődött a parádé! Észak, észak-keleti irányban mindenféle vörös
    foltok jelentek meg szórványos gyakorisággal és utána rendszerint
    érkeztek a fénypászmák. Mintha csak a foltok átalakultak volna
    fénypászmákká. Volt néhány egyidejű nagy vörös folt, ami után nem
    következett fénycsóva azonnal. Eközben lázasan fotóztam,
    keresgéltem a lehető legjobb helyet a fényképezéshez. Az itt készült
    kockából mellékelve 4 db felvétel. Az expozíciós idők csak
    tájékoztató jellegűek, mivel csak magamban való becsült számolással
    mértem az eltelt időt. (Fotók készítésének helyszínei: 1-4-ig
    Kékestető, 5-11-ig Galyatető)

*   fotó: kb. 40 másodperces expozíció, a kontrasztok erősek, a fény
    „nagyon” vörös, kitölti gyakorlatilag az egész látómezőt. Nagyon jól
    látszik a köd magassága, szinte izzik a horizont! A szálas szerkezet
    látszik.
2.  fotó: (22:14) a zenitben lévő, delelő Cassiopeia-ról készült kb. 35
    másodperces expozícióval. A horizontról kiinduló nyalábok
    sugárirányban felérnek a zenitig! 4 sugár látható, 3 határozott erős
    és egy a fa ágai mellett közvetlenül. Aki látta ezt, az ezen a képen
    jól lemérheti, hogy a szemünk mennyivel érzékenyebb, mint a
    filmek, hiszen ennél jóval kontrasztosabb volt a jelenség!
3.  fotó: kb. 25 másodperces expozícióval készült, itt a fény
    intenzitása gyengébb, a kiterjedése kisebb, mint az 1. fotón, a
    szálas szerkezet jól látható.
4.  fotó: kb. 32 másodperccel készült, intenzív, szép vörös fényű a
    jelenség, a horizont nem túl fényes, a szálas szerkezet szépen
    látszik.
Ezután a korábban említett ok miatt átmentünk a Galyatető alatti országút
mátrai gerincén lévő részre, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a teljes északi
horizontra. Az itt készült képekből:
*   fotó: kb. 30 másodperc, az északi fény fátyolszerű, nem
    nagy intenzitású, kicsit zöldes a vörös mellett. Kitűnően
    látszik a szálas szerkezete!
*   fotó: kb. 30 másodperc (50 mm-es alap
    objektívvel!čnagyobb fényerő), erősebb vörös fények,
    szálas szerkezet, vörös folt a fénycsóva végénél.
    (lehetséges, hogy valamilyen felhő kezdemény, vagy
    maradvány, esetleg ködfolt, amely diffúz folttá alakítja a
    fénycsóvát.)
*   fotó: kb. 25 másodperces expozíció a foltról, (zoom tele
    állásban 80 mm).
*   fotó: kb. 25 másodperc, a horizontról felfutó fénycsóva az
    UMA fölé nyújtózik. (alap objektív 50 mm)
*   fotó: kb. 55 másodperces, (zoom blendézve 8.), enyhén
    zöldes, nem izzik annyira a vörös szín, lebegő, szálas
    szerkezet.
*   fotó: kb. 50 másodperc, (zoom 28 mm, teljesen nyitott
    blende), narancssárgán világít a horizont, kevésbé szálas
    szerkezetű, inkább diffúz.
*   fotó: kb. 40másodperc, a fénycsóvák eltűntek, a vörös szín
    is lassan halványodik, de még látható

A mátrai észlelőhelyek (mozgó csoport és Gyöngyössolymos) és a
pécsiek csoportja között két-három alkalommal telefonon ellenőriztük a
megfigyelhető látványt és azonosan írták le az észlelők mindhárom helyen a
jelenség részleteit.
Az észlelést 23:45-kor fejeztük be, mert már jó ideje nem voltak
fénycsóvák, foltok is kevésbé és az egész jelenség halványodott és mintha
északnyugat felé tolódott volna át. A köd jól látható a felvételeken, bár nem sűrű,
de emiatt az alacsonyabban fekvő területekről észlelők inkább homályos foltokat,
derengést láthattak főleg északra tőlünk. Egy enyhe felhősáv is megfigyelhető
valahol Szlovákia irányában a horizont fölött.
A nagy látószögű zoommal készült fotók teljesen nyitott blendével nagy
kiterjedésű vöröses fényjelenséget mutatnak. Blendézve fátyolosabb, lebegő és
talán kicsit zöldes fényeket lehet felfedezni. A színek változása és esetleg a
valóságtól való eltérése a köd és légkör miatti fénytörésben és talán a napfényhez
készült film színhőmérsékleti érzékenységében kereshető.
A fényképek alapján elmondhatjuk, hogy mindenféleképp érdemes
kísérletezni mindenféle objektívvel (persze jó fényerejűekkel), blende és záridő
beállításokkal, mert különböző beállítások, más és más részleteket mutatnak
meg.
Bármilyen kérdés esetén kérem az e-maileket a life7@freemail.hu címre
küldeni!

Liktor Ferenc