Az említett cikk valószínűleg a
2002/7-8-as Meteorban megjelent cikk.
A mű fejtegetős részét mellékelem, remélem,
rendben átmegy.

Mzs


A titokzatos M102

Az M102 galaxist a Messier-katalógus egyes korai kiadásaiban elveszett
objektumnak nyilvánították, és máig nem egyértelmű, hogy létező objektumnak
tekinthetjük-e, és ha igen, úgy melyik galaxisról lenne szó. E rendhagyó
földolgozásban a lehetőségeket te-kintjük át, majd ismertetjük a messze
legvalószínűbb jelöltről, az NGC 5866-ról készült magyar észleléseket.
Méchaint tartják az M102 fölfedezőjének, bár elképzelhető, hogy Messier már
koráb-ban látta a galaxist. A katalógusba mindenesetre Méchain javaslatára
került, de valószínűleg Messier saját -- véletlenül hibás -- koordinátáival. Ha
Messier tényleg ennek az ob-jektumnak a koordinátáját mérte meg, akkor méréskor
vagy lejegyzéskor pontosan 5 fo-kos eltéréssel adta meg a rektaszcenziót, s így
később nem lehetett azonosítani az ob-jektumot. Csak annyi bizonyos, hogy
mindketten egy galaxist figyeltek meg -- hiszen ezen az égterületen nincs más
típusú, fényes, Messier által nem katalogizált köd.
Mivel a Messier által megadott pozícióban nem látszott semmi ködösség, Méchain 3
évvel később visszavonta saját megfigyelését, s így a Messier-katalógusból
kikerült az akkorra már azonosíthatatlan objektum. A 19. századi kutatások,
föltételezve, hogy a pontosságra mindig törekvő Messier alapjában véve helyes
koordinátát adott meg, s csak egy számjegyben lehet elírás, az NGC 5866
objektummal azonosítják ezt a hányatott sorsú galaxist. Ehhez, mint említettük,
Messier rektaszcenzió-értékét az adott év epochájában öt fokkal kellett
korrigálni, nyugat felé.
Közben John Herschel és Smyth admirális saját megfigyelései alapján az NGC 3668
jelű, másik galaxist jelölte meg mint az M102 megfelelőjét. Az így előálló
ellentmondás föloldására született meg az az elképzelés, hogy az M102 nem is
önálló galaxis, csak az M101 véletlen megismétlése. Ezek az ellentmondások
vezettek oda, hogy még a husza-dik században, Mallas és Kreimer híres munkájában
is az M101 ismétlésének tartják az M102-t.
Jogosan vetődik föl a kérdés, hogy az M102 valóban különbözik-e az M101-től, s
hogy valóban az NGC 5866 galaxist látták-e a régi megfigyelők. Az első kérdésre,
úgy gondo-lom, bátran válaszolhatunk igennel. Méchain megfigyelését
megerősítette Messier, aki a koordinátákat is közölte. Mind Méchain, mind
Messier tudott az M101 korábbi katalogi-zálásáról, s aki ismeri ennek égi
pozícióját és rendkívül jellegzetes csillagkörnyezetét, azonnal beláthatja, hogy
egy kezdő észlelő sem téved, ha az M101-et látja ismét a táv-csövében. S két,
hírhedten körültekintő és aprólékos csillagász egybehangzóan megis-mételte volna
az M101-et ebben a rendkívül fontos, nagy műgonddal készült katalógus-ban? Éppen
az M101-et, és éppen a rögtön az M102 helyén?
Lehetetlen, hogy az M102 ne lenne önálló objektum. Úgy gondolom (Sz. M. Gy.),
csak az a kérdés, hogy jogos-e az NGC 5866-tal azonosítani. Az azonosságot
valószínűleg senki nem mondhatja ki egyértelműen, s csak a
csillagászattörténetben fölvetődött egyéb lehetőségeket próbálhatjuk meg
kizárni, vagy legalább kimutatni sokkal valószí-nűtlenebb egyezésüket az
M102-vel. Nézzük először a Herschel és Smyth által valószí-nűsített NGC 3668-at.
Ez az NGC 2000 minősítése alapján 1´ méretű halvány galaxis, egy 9 magnitúdós
csillag zavaró közelében. Az MGC morfológiai katalógus 13ś1 magni-túdós
fényességet ad meg rá. Nem valószínű, hogy ezt észrevette volna Méchain. S ha
mégis ez lenne az M102, úgy az NGC 3668 megfelelő epochájú koordinátájától a
Messier által megadott rektaszcenzió 32 fokkal, a deklináció 7,7 fokkal különböznék.
Ha az M102 mégis az M101 téves ismétlése volna, úgy a koordináták különbsége 8,7
fok és 1,4 fok lenne. Ha pedig az M102 a közeli, az NGC 5866-nál kissé fényesebb
NGC 5907 lenne, úgy a koordináták különbsége 1,1 fok és 0,6 fok, s az NGC 5907
hí-resen hosszú, elnyúlt alakját említenie kellene a leírásának, nem apró
objektumnak jelöl-né meg. Ne feledjük: Messier olyan pontosan mért pozíciót,
hogy pontos látómezőrajzait is pozíciómérések alapján készítette el. Ennyi hibát
egyszerre bizonyosan nem vétett.
S még egy érv, hogy az NGC 5866-ot végre azonosítsuk az M102-vel: a történeti
ha-gyomány. Mert a múltban bármi is történt, akár látta Messier az NGC 5866-ot,
akár nem, e galaxis a katalógus majdnem minden kiadásában szerepel, ezért az NGC
5866 a Messier-katalógusnak legalább történelmi okokból kötelezőképpen eleme.
A mai eszközökkel szemügyre véve alapjában semmi különöset nem látunk az
M102-ben. Szokványos S0 lentikuláris galaxis, minimális rádiófluxussal, S0
típusának megfelelően nagyon kevés intersztelláris anyaggal. Minden bizonnyal az
LGG 396 csoport tagja (García, 1993), így az NGC 5907-tel és az NGC 5879-cel
alkot szerény közösséget. A csoport sebességdiszperziója kicsi, 72 km/s,
valószínűleg nem sok sötét anyag tartóz-kodik benne.
Egyetlen érdekessége a galaxisnak, hogy korábban valószínűleg kölcsönhatásban
állt egy másik csillagvárossal, s átvette annak csillagközi anyagát. Az M102-re
oly jellemző esztétikus porsáv ugyanis 5 fokos szöget zár be a galaxis
egyenlítőjével, s ez idegen eredetű anyag beáramlására utal. Esetleg a
csillagközi anyag eredetileg is a galaxishoz tartozott, de akkor is kellett
külső hatás, hogy megtekerje a por síkját, szakszóval warpot, azaz csavarodást
hozzon létre benne. Azonban a CO emisszió vizsgálata alap-ján ez a gáz igen
gyorsan forog, a magtól 1 kpc távolságban 340 km/s-os sebességgel. Ez sokkal
gyorsabb, mint ami a magvidék fényessége alapján, s az ebből számított magtömeg
alapján lehetséges lenne; ez ismét a gáz külső eredetére utal (Wang & Hui, 1994,
A&A 284).
A galaxis röntgenfluxusa az S0 objektumok közt is szélsőségesen kicsit.
Pellegrini (1994, A&A 292) szerint a lágy röntgensugárzás a forró
gázkomponenstől (koronális gáz) vagy a csillagszél által hajtott galaktikus
szökőkutaktól, a szupernóvák forró bubo-rékainak kipukkanásából származik. A
csekély kemény röntgensugárzás a kistömegű röntgenkettősöktől ered.
A rádiófluxus is minimális, s csak az optikai kép sugároz. Az IRAS mérései
szerint a távoli infravörösben (60 és 100 mikron) extrém halvány a galaxis, ezek
a megfigyelések a csillagkeletkezés nagyon alacsony szintjére engednek
következtetni.


GALAXIS-l: Gabor Santa írta:
> Szia!
>
>  Én a magam részéről kizártnak tartom, hogy a M101 újraészlelése lenne.
> Szerintem az M101 annyira jellegzetes, hogy a távcsőbe nézve feltűnt
> volna, hogy ez ugyanaz az objektum. Ha viszont koordinátaproblémák
> vannak, és nem nézte meg Messier az objektumot, akkor lehetséges. Nem
> tudom. Szabó Gyula írt erről egy cikket egy régebbi Meteorban. Nem ugrik
> be melyikben, de azt hiszem, valamikor 1997-2000 között. Ott összeszedte
> az érveket-ellenérveket, és a legvalószínűbbnek az 5866-ot találta.
>
>  üdv
> snt
>
>
>
>
>