Szevasztok,
tudom vanak akik már ismerik, vannak akiknek megvan az eredeti nyomtatott
változat de akárhogy is van mióta ez az anyag készült felnőtt egy uj
amatőrcsillagász nemzedék, valamikor 30 éve amikor az alábi feldolgozások
készültek igy láttuk a Mesiereket.
A mai sokkal modernebb "amatőr" távcsövekben már sokkal több látszik tehát
egy uj Messier albumhoz ez csak egy nagyon kezdetleges kiindulási anyag
lehet, de hátha mégis ettől kap kedvet valaki a vízuális mélyegezéshez .
MKMK-1 . Előszó
A KAPOSVÁRI ALBIREO KLUB Szentmártoni Béla szervezésében 1971 júniusában -
Magyarországon először - rendszeres mélyég-észlelési programba kezdett.
Ezekkel az észlelésekkel nem a tudomány segítése volt a cél, hanem
amatőrcsillagász társaink segítése céljából végeztük a megfigyeléseket s
készítettük ezt a feldolgozást is.
A feldolgozások arra a 4.800 észlelésre támaszkodnak, melyeket az ALBIREO
1-62. számaiban (1971-1977) olvashattatok. Ez idő alatt összesen 119 észlelő
vett részt programunkban. A feldolgozásokat is egy olyan 20 fős csoport
végezte, melynek tagjai részt vettek a gyakorlati észlelőmunkában. E füzetbe
a Messier-katalógus összes objektumát össze gyüjtöttük, valamint néhány
fényesebb, más katalógusból vett objektumot választottunk ki, melyekről
elegendő észlelési anyag állt rendelkezésre. Röviden bemutatjuk az
objektumokat, meghatározva, hogy mekkora távcsővel milyen a látványuk.
Bebizonyosodott, hogy az ország különböző helyein egyénileg, saját távcsővel
készített megfigyelések összegyüjtve nagyon jól kiegészítik egymást. Igy
egységes és átfogó képet tudunk adni a vizsgált objektumok vizuális
látványáról. A feldolgozás fő szempontja az volt, hogy az egyes objektumok
látványa és megfigyelhetősége hogyan változik a távcsőátmérőkkel, s melyek a
legérdekesebb látnivalók amatőrtávcsövekkel.
Ezt az anyagot kiváló programként használhatják azok a csillagászati
szakkörök, melyek célja a világegyetem megismerése a legszebb
leglátványosabb objektumok révén, vagy megismertetése távcsöves
bemutatásokon az ismeretterjesztő munka keretében. Azok az amatőrök pedig,
akik e füzetben szereplő valamennyi objektumot végignézik, ezt más észlelési
témákban is hasznosítani tudják.
Végül megköszönöm mindazon klubtársaim munkáját, akik észlelési
tevékenységükkel hozzájárultak az M.K.M.K. (Mélyég és Kettőscsillag
Megfigyelési Kézikönyv) elkészítéséhez s bízom benne, hogy aktívitásukkal
további részek kiadását is elősegítik.
Megjegyzés: Az eredeti kiadvány a Messier objektumokon kívül az alábbiakról
is tartalmazta a feldolgozást: NGC 752, NGC 869, NGC 884, NGC 1647, NGC
1746, NGC 2244, NGC 2264, NGC 6633, NGC 7000, NGC 7789, IC 4665, IC 4756, Cr
399.)
Kaposvár,
Hevesi Zoltán
A feldolgozások szerzői:
Babcsány Gábor: M4, 5, 6, 7, 8.
Balogh Imre: M16, 17, 20, 42, 43, 78.
Baracskai Lajos: M2, 3, 9, 10, 12, 13, 14, 15.
Brlás Pál: M36, 37, 38, 41, 44.
Dalos Endre: NGC6633, IC4665, IC4756.
Garamvölgyi Ferenc: M24, 30, 34, 35, 39.
Gombás Géza: M49, 57, 91, 100, 104.
Hevesi Zoltán: M40, 51, 53, 64, 67, 81, 82, 92, 97, 98, 99, 102, 103,
NGC2244, 2264, Cr 399.
Iskum József: M18, 19, 21, 22, 23, 27.
Juhász Tibor: M11, 25, 26, 28, 29.
Karászi István: M1, 31, 32, 33, 45, 46, 47, 52.
Kiszel Vilmos Gábor: M101, 105, 106, 107.
Mezősi Csaba: M66, 70, 108, 109.
Orha Zoltán: M55, 62, 63, 65, 68, 69, 74, 75, 76, 83.
Papp János: M48, 50, 54, 56, 73, 85.
Szentmártoni Béla: M58, 59, 60, 61, 84, 86, 87, 88, 89, 90, NGC752,
869, 884, 1647, 1746, 7789.
Tihanyi István: M71, 72, NGC 7000.
Tóth Imre: M94, 95, 96.
Ujvárosy Antal: M80, 93, 110.
Zajácz György: M77, 79.
----
Mélyég és Kettőscsillag Megfigyelési Kézikönyv - 1
----
M1
Kisebb binokulárokban mint 8 mg-s extrafokális csillag tűnik elő. Ha az ég
kellően sötét, már 7x50-es vagy 10x50-es B is köralakúnak mutatja. 4-6 cm-es
L-ben (20x) halvány, elmosódott szélű ködpamacsként látszik, részlet nélküli
elliptikus homogén folt. 7-8 cm-es átmérőkkel sem könnyű. Zöldesszürke
objektum, mely kevés részlettel bír. 2:3 arányú ovális, környezetbe olvadó
szélekkel. A Ny-i részén egy fényesebb góc látszik.
9 - 13 T-vel is alig figyelhető meg több jellegzetessége. Itt már a
sárgásszürke szín dominál. Kb. 40x-es nagyítástól egfigyelhetővé válik, hogy
a planetáris fényesebb, 1:1,4 ellipszis részét egy változó méretű halvány
szegély övezi. 14-20 T-vel könnyen észrevehető, kis nagyításokkal rendkivül
megkapó látvány. A halvány részek is látszanak és mérete meglepően nő. A
fehér színű köd nem szabályos ellipszis, inkább tojásdad alakú, melynek
felületi fényessége egyenetlen. 25-30 T mutatja legjobban, bár kisebb
nagyításokkal itt sem láthatunk több részletet. 150x-nál viszont az objektum
széle szabdalttá válik.
----
M2
Viszonylag nagyméretű és könnyen észrevehető egyenletes fényességű foltként
látszik B-al és 6 L-el. 50x-al a közepe fényesebb, kör alakú, a pereme
diffúz és elmosódott. 8 L már élesebb peremvidéket mutat, s a központi rész
határozottan fényesebb. 11 - 13 T 80x-nál a fényes mag kiterjedt, melyet
vékony, fátyolszerű perem övez. Nagyobb nagyítással
a felbontás első jeleként foltok fedezhetők fel. 15 T 100x-nál az ezüstös,
kékesfehér felület szemcsézett, a centrumban több sűrűsödési góc látszik. Az
ÉK-i részen egy sötét por-ösvény nyúlik be a halmazba. 30 T 300x-nál a
teljes felületen láthatók a csillagok a ködös háttér előtt, a központi
sűrűsödés is határozottan látszik.
----
M3
Szabadszemmel is látható EL-al, mint halvány, homályos fényű csillag.B-al
könnyen látható, fényes, a széle felé halványodó, kör alakú folt. 8 L 25x-al
fényes, kékesszürke halmaz. Nagyobb nagyítással a szakadozott perem
szemcsés, foltos és néhány csillag is gyanítható.10 - 12 T-vel a
szabálytalan nyúlványokkal teletűzdelt szemcsés peremben a felbontás kezdete
mutatkozik. 15 - 17 T-vel a mag, háromszög alakúnak látszik. Nagyobb
nagyítással részlegesen felbontott. 20 - 30 T 200-300x-al a perem É-i és
Ny-i részét megnyúltnak mutatja. Kékes-fehér csillagok alkotják, a D-i része
ritkábbnak tűnik. A fényes középpont után hirtelen halványul a felbontott
perem felé.
----
M4
Óriási és fényes gömbhalmaz. B-al és 3 - 5 L-vel 10-20x-al igen könnyű s
nagy, kissé lapult. A halványabb, gyenge központi sűrűsödéstől eltekintve
homogén felületű folt. Ugyanilyen 12 - 15 T 50x-nál kisebb nagyítással. 60x:
szemcsés, 100-150x: néhány csillag tűnik fel. A perem jól csak 30 T-t
megközelítő műszerrel bomlik fel a csillagaira 200-300x-os nagyítással.
----
M5
A legkisebb B-al is látható. Kisebb refraktorokban (5 cm-alatt) nagy fényes
objektum, szabályos kör alakkal, szürkés- fehér, egy LM-ben az 5 Ser
csillaggal. A kicsi mag jól koncentrálódott, a halo fokozatosan halványodik.
12 - 15 T 60x-al gyaníthatóak csillagok, de csak 150-200x-al bontható fel a
perem határozottan. Nagyobb műszerek egyre többet mutatnak,
feltűnnek a szabálytalanságai is. A mag legfényesebb része a halmaz ÉNy-i
részébe csúszott. A perem nem egyenletesen fényesedik. Spirál alakú,
fokozatosan elkeskenyedő kinyúlások figyelhetők meg kék, fehér és vörös
csillagok tucatjaival,
de inkább a 30 cm-es tükrök birodalma ez.
----
M6
Kis távcsővel is bontható. 4,5 - 5 L-vel nagy, elnyúlt és szabálytalan,
részlegesen felbontva 5-7 fényesebb csillagra. EL-al ködös. 8 - 15 T 25x jól
felbontja. 35x-al a felbontás teljes, féltucat fényes és sok halvány csillag
látható. Nagyobb távcsővel, illetve nagyítással sem mutat semmi újat.
----
M7
Laza, rendkívül fényes hatalmas nyílthalmaz. Kis távcső (3 - 5 L) is csaknem
teljesen felbontja, 8-10 fényes és sok halvány csillagra, gyenge
ködösséggel. Nagyobb távcsövekkel (8 - 10 cm-es L és T-vel) teljesen
felbontható, de csak 40x-nél kisebb nagyítással érdemes észlelni.
----
M8
A komplexum: a fényes emissziós köd és a tömör nyilthalmaz bármilyen
távcsővel bármilyen nagyítást elbír. Ha jó a légkör, szabadszemmel sem
nehéz. B-ok és fényerős kis L-ek LM-jében igen feltűnő, zöld és kékes
árnyalatú, sötétebb részekkel. Sziporkázó csillagokkal teletűzdelt, elnyúlt,
elmosódott szélű, elég fényes folt. A közvetlenül mellette látható fényes és
tömör halmazt már 4 - 5 L-ek kis nagyítással félig felbontják. 7 - 8 L-el
könnyű, kb. 20 db főként 9 mg-s különböző színű csillagra
bomlik, s jól látszik a ködöt kettéosztó, a fényképekről oly jól ismert sáv
is. 12 - 15 T-vel kb. 50x-al tanulmányozhatók legjobban a köd sajátosságai,
a sötét ösvények, a bevágások, és a ködbe ágyazott csillagok.
----
M9
Könnyen megtalálható. 4,5 - 5 L-vel mint kisméretű, közepes fényességű folt,
EL-al nagyobbnak látszik.7,5 - 8 L 40x-al a közepében kicsi halvány mag
látható. Fokozatosan halványodik a széle felé. 12 - 15 T 50x-al nagyméretű,
homályos, alacsony
felületi fényességű, kerek ködkorong. A belseje kissé fényesebb, koncentrált
mag nem látható. A nagyítás növelésével alványul.
----
M10
3 L és B is már mutatja mint középen fényesebb, elmosódott szélű kis kör
alakú ködöt. 4 L - 11 T távcsövekkel szabályos kör alakú fényes folt. A
nagyméretű fényes magot halvány és keskeny perem övezi. Felbontásnak semmi
jele, de 10 L-el fényes gócok látszanak a felületen. 12 - 15 T 60x felett a
szakadozott perem szemcséssé válik, K-Ny irányban elnyúlt, a Ny-i vége kissé
fényesebb. Három sűrűsödés látható a magban. 20T-vel 100-200x-al részleges
felbontás a peremen. 30 T 300x-al a közepén egy PA 20/200 irányú csillagív
látható. A felbontás a centrum kivételével csaknem teljes. A csillagok vörös
és sárga színűek. Az objektum össz-színhatása sárga, melyet a peremén néhány
fényesebb kb. 7 mg-s csillag övez.
----
M11
E halmaz már szabadszemmel is látható mint pici halvány ködösség, de jó
légkör kell hozzá. B-al kissé megnyúlt, az É-i részén fényesedéssel. 4-5
L-el nagy fényes halmaz, éles peremmel kómás üstököshöz hasonlít, s három
csillag van benne. 7,5 L 55x-al már részlegesen felbontja. Több irányban
kisebb-nagyobb nyúlványok, egyenetlen tömörülések láthatók. 10 - 12 T-vel
jellegzetes legyező alakú, 40x-es kell a részleges felbontáshoz. 15 T már
25x-al kezdi felbontani. A halmaz Ny-i része sokkal nyíltabb, 11-12 mg
csillagokkal, a másik része nagyon tömör. 130x-al a halvány, fátyolos ködben
jól látszanak a fényesebb csomók, körülöttük kb. 50 halvány csillaggal,
főleg a Ny-i részén. Itt egy sötét sáv is benyúlik a halmazba. 30 T 100x-al
már teljesen felbontja. Jól megfigyelhető a csomók szerkezete, a halvány
csillagokból 10-20 alkot egy-egy kisebb sűrűsödést, ezek
rendszeréből áll a halmaz. Közöttük sötét ösvények rajzolódnak ki. A
széleken sok csillag villog.
----
M12
B-al ill. 5 L-el látszik mint közepes fényesség-, kissé szabálytalanul kör
alakú diffúz folt. 6 L - 8 T-vel látható egy központi sűrűsödés, melyet egy
halványabb perem övez. 12 - 15,5 T 50x-al határozott a megnyúltság É-D
irányban. A K-i oldala szinte teljesen egyenes. Felülete homogén a mag
nehezen vehető észre. A peremvidék pettyezett s talán szemcsés nagyobb
nagyításokkal. 20 T 100x-al a mag teljesen eltűnik.Egy homogén felületű,
kifelé egyenletesen halványodó, szemcsézett
peremű körszerű folt. 30 T 200x-al kissé szabálytalan alakú enyhén sárgás
színű halmaz. Elég jól felbontott. Sárga és kék csillagok tömege látszik
benne. Nagyon sűrű, a centrumban fényesebbek a csillagok.
----
M13
Szabadszemmel is észrevehet- halvány csillagszer- folt. 3 - 5 L és B könnyen
láthatóvá teszi, mint a széle felé egyenletesen halványodó kerek ködfoltot.
A közepe feltűnően fényes. 7 L - 8 T 25-60x-al pettyezett felület jellemzi,
a pereme szakadozott szemcsés. Nagyobb nagyítással néhány kékes-fehér színű
csillag villan fel. A centrumban is látható a szemcsézettség s néhany
csillag. 10 L és 10 T-vel az objektum térhatása jól észrevehető. 11-15 T
60x-al részleges felbontás az egész felületen. A középpontban 3 sűrűsödési
góc látszik. Nem teljesen gömb alakú. A peremén kék és fehér csillagok
tömege látszik. 17-20 T-vel a mag még ködös, különben teljesen felbontott, a
csillagok csoportokba tömörülnek. 20 L-30 T 200-300x-al felbontott éles
látású fényes halmaz, a mag is felbomlik, de a fényes háttér zavarja a
csillagok szétválását. A DK-i része a legfényesebb. Több száz csillagot
lehetne megszámolni benne. A közepéből több csillagív indul ki, melyek
között sötét sávok láthatók. A háromdimenziós hatás kiválóan érvényesül.
----
M14
3 L-el megpillantható EL-al mint nagyon kicsi és halvány ködfolt. 5-8 L és 8
T-vel aránylag könnyen látható, de homályos felületű folt. Mérete közepesnek
mondható, alakja szabályos kör. A közepe némileg fényesebb. 10-15 T-vel
kékesszürke halmaz, a magja É felé tolódott el. A nagyítás fokozásával
elliptikusnak tűnik és erősen elhalványul.20-25 T 100x felett határozottan
oválisnak mutatja. KL-al a felbontásnak semmi jele. EL-al a perem legkülső
része mintha pettyezett lenne.
----
M15
Szabadszemmel is látható mint halvány csillagszerű folt. B-al könnyű, fényes
ködpamacs, a közepe határozottan fényesebb. 4,5-5 L-vel kissé nagyobb
méretet mutat, mellette látszik egy kb. 6,5 mg-s csillag. 6-8 L és 8-12
T-vel közepes és nagy nagyításokkal a központi részben kis csomók látszanak.
A nagy és fényes központi részét halvány vékony perem övezi. 15 T
60x-al egyenetlen felületi fényességű, a peremvidék fátyolos, pettyezett. A
mag és a perem között nincs fokozatos átmenet. 100x felett az egész felület
pettyezettnek látszik, az ÉK-i része fényesebb. A színe kékesfehér, a perem
kékesszürke. 20 T 150x-al alakja elliptikus, a centrumból nyúlványok
indulnak ki. Az egész felület szemcsés, a felbontás kezdete mutatkozik. 30 T
200-300x-al a mag összetett, 5 vagy 6 fényesebb részre bomlik, mely
összességében háromszög alakú. A mag színe most halványzöldnek tűnik. A
teljes felületen sziporkáznak csillagok, de a hátterük nagyon ködös, a
felbontás csak részleges.
----
M16
E nyílthalmazzal társult diffúzköd nagy mérete miatt minden távcsőben
kiterjedt, homályos foltként észlelhető. Alakját valamennyi észlelő enyhén
megnyúltnak (1:1,5) írja le, de az alak és a megnyúltság iránya eléggé
eltérő. A köd pereme eléggé elmosódott és enyhén hullámos valamennyi
távcsővel. A Ny-i széle kicsit fényesebb (5 - 8 B), s kékesfehér, a többi
rész egyenletes fényességű. A ködben található halmaz eléggé szórt, ritka.
Kevés fényes és sok halvány csillaga van. 3 - 5 L 8-38x-al csak a fényesebb
csillagok látszanak, kb. négy-öt. 7 - 8 L-t használva hirtelen ugrás
következik be a csillagok számában, kb. tucatnyi vehető észre; 10 T 25x-al
kb. 20 db. 12 - 15 T 50x-al, majdnem teljesen felbontja. Ennél nagyobb
műszerrel nem történt észlelés.
----
M17
Az Omega-ködnek nevezett diffúz-köd szintén nyílthalmazzal társul. Élénkzöld
színe minden távcsőben első látásra szembetűnik. Alakja nagyon érdekes
változást mutat a távcső átmérők függvényében. Nagy távcsöves észlelések
mint keskeny, ívelt alakú ködöt írják le, kis távcsövekkel egész más a
helyzet. 8x30 B: majdnem kör alakú; 4 - 4,5 L: tojás; 5 L: ellipszis; s
ahogy haladunk tovább az átmérőkkel, úgy válik egyre elnyúltabbá. 15,5 T
kellett, hogy kifli formája észrevehető legyen. Nagy mérete miatt a
legkisebb távcsőben is kiterjedt folt, a szép látvány nagy LM-t és kis
nagyítást igényel, csak a finomabb
részletek kedvéért érdemes 50x-es fölé menni. Pereme elmosódott, beleolvadva
a háttérbe, felületi fényessége nagyjából egyenletes, az É-i részén azonban
fényes, jól kiemelked- terület van. 15,5 T-vel halvány, derengő sötét foltok
vehetők észre elszórva a felszínen. 25 T (96x-al) fényesebb kis csíkok
tüntek fel, s egy 10´-es filament. A nyílthalmaz csillagainak
nagy része a köd K-i szélén látható, jó néhány már 7,5 L-el is. A tűhegynyi
csillagocskák megpillantásához 12,2 T volt szükséges, viszont ennél nagyobb
távcső már 20-30 db-ot is mutat.
----
M18
Nem nehéz objektum, bár elég halvány csillagok halmaza. 3-5 L-el kicsit
ovális ködösség, 38x-al a felbontás csak gyanított. Nagyobb nagyítással és
távcső átmérővel már részleges a felbontás. É felé sűrűsödés látható,
halványszürke színű ködösségbe veszve 6 L- 8 T (60x)-al. 10-13 T (30x-nál) 8
csillag elkülönítve látszik, de az É-i csomó csak 15 T (60x-nál) bomlik csak
fel mintegy 15 halvány csillagra. A ködösség megmarad. 25-30 T már 20
csillagot tud kihozni a ködből, ezek sárga színűek
s mintha alakzatokat alkotnának.
----
M19
Könny-, fényes objektum, tipikus gömbhalmaz. A szélén halvány, belevész a
környezetbe, a centrum felé fényesedik. 4,5 L - 15 T (20-80x-al) nem ad
felbontást, a felület homogén.
----
M20
Nagyon kis távcsövek is mutatják már 25-50x-es nagyításokkal. A köd szélei
annyira elmosódottak, hogy az alakját nehéz meghatározni. Különböző méretű
távcsövek mást mutatnak a külső részekből: szabálytalanul kerek (8x30B),
háromszög (4,5 L), legyező (5,8 L) alak. Pereme egyáltalán nem éles, s
hatalmas öblök és nyúlványok tarkítják, az előbbiek főleg ott, ahol a sötét
portömeg keresztezi a világító felhő peremét. Felületi fényessége nagyjából
egyenletes, a közepén kissé fényesebb, de ott is csak foltokban. A ködöt
felosztó három sötét sáv (a Trifid-köd elnevezést ezekről kapta) közül 10 T
(25x)-el kettőt sikerült észrevenni, ennél többet még 30 T sem mutatott,
valószínűleg azért, mert a harmadik tulságosan elmosódott. Mivel e szép zöld
színű köddel egy csillagcsoport is társul, kisebb távcsővel is jó néhany
csillag látszik benne, ezek közül talán a peremén lévő 7 mg-s a
legfényesebb.
----
M21
8x30B-10T közötti távcsövekkel csaknem teljesen felbontott, szabálytalan
alakú halmaz, D-i részén egy fényes csillaggal. Könnyű, de jelentéktelen
objektum. 12-15 T(45x)-el háromszög alakúnak mutatja egyik csúcsában
sűrűsödéssel, kb. 15 csillagból. EL-al közepe ködösnek látszik, amit 30T
50x-es teljesen felbont. igy egy fényes sárga és 50 halvány csillag
alkotja.
----
M22
Igen fényes, könnyű objektum, kissé elliptikus, éles határ választja el a
háttértől. Felülete inhomogén. Csillagszerű magja kifelé fokozatosan
halványodik. E látványt adják a legkisebb távcsövek is. 8L (55x)-al szélek
felbontva, a centrum felé grizesedéssel. 15T (78x)-al középen néhány
fényesebb csillaggal, a szélek teljesen felbontva. Színe szürkésfehér.
----
M23
Könnyű objektum. 5 L - 10 T 30x-al jól kiemelkedik a sötét háttérből, mint
rombusz alakú ködösség, kb. 10 csillaggal, és egy fényesebb is látható.
60x-al gyenge fényű csillagok sokasága, szabályos kör alakban, enyhe ködös
háttérrel. 12-15 T 50x-el részleges felbontás kb. 15 csillagra, e nagyítás
adja a leglátványosabb képet. 80x-al jobb a felbontás, s a LM-t betölti.
----
M24
Szabadszemmel is látható mint kiemelkedő ovális folt a Tejútban, B-al nagy
fényes halmazként látszik. Alakja enyhén lapult ellipszis, melynek
nagytengelye ívelt. 20-25 fényesebb és több halvány csillag határozottan
látszik. EL-al halvány ködösség tűnik elő, mely szintén ellipszis alakú.
Csillagai kékesfehérek. 4-5 L-el több csillagot mutat, de ködösség is
látszik, nagy laza halmaz. 7 L-el a felbontás javul, kevesebb a ködösség, s
a peremén sok halvány csillag van. 10 - 15 T 25x-al mindent megmutat,
nagyobb nagyítás sem hoz elő újabb részleteket. Szétszórt laza halmaz. 13
T-vel a halmazban lévő NGC 6603 mint halvány csillagok egészen kicsi, tömör
csoportosulása látszik. 30T 50x-el rengeteg csillagot mutat.
----
M25
Binokulárokkal fényes, ovális alakú halmaz, kb. 10 csillaggal, de nincs
teljesen felbontva. 4,5 L-el középen 5-6 fényesebb csillag van benne, s
mintegy 20 halványabb. 40x-al még látszik némi ködösség. 7,5 L 15x-al
közepes felbontást ad és elnyúlik PA 70 felé. 11T 18x-al jól felbontja sok
háttércsillagot is mutatva. Alakja az Orionhoz vagy a H-bet-höz hasonlít.
25T-vel a halmaz közepe szorosan van zsúfolva csillagokkal.
----
M26
B-látványa: halvány, elég kicsi, kör alakú folt. 5-8L/30x-al kezdi
felbontani, ködös halvány csillagok tűnnek elő, 60x már teljesen felbontja
kevés halvány csillagra. 15T-vel ÉNy-DK irányban megnyúlt ellipszisnek
látszik. Egy szoros kettős van benne, s a nyugati szélén egy fényesebb
narancssárga csillag. 20x-al félig felbontott a halmaz, kb. 10 csillag van a
ködösségben. A felbontás a nagyítással egyszerre fokozódik, s 150x-el már
elég rossz a látvány, teljesen széthúzott nagyméretű, szegény halmaz 20-30
fényesebb és néhány halványabb csillaggal. 20T sem mutat többet.
----
M27
4 L - 5 B-vel könny- fényes tojás alakú ködösség, színe kékessárga, pereme
nem éles. 7-8 L/50x-el hosszabb szemlélés után jól mutatja súlyzó alakját
(melyről a Dumbbell-köd elnevezését kapta), kör alakú fátyolos háttérben. A
K-i része fényesebb, belsejét fényes és sötét nyúlványok szabdalják össze.
Színe zöldesfehér. 15-20T/25x körüli nagyítással a K-i oldal jól láthatóan
fényesebb a Ny-inál. A K-i vége éles határú, ÉK-ről betüremlik. A köd
főtengelye PA 45/225 irányú. 60-200x-al a kép csak halványodik. 30T/125x-el
ÉK- és DNy-ra a perem mellett egy-egy 14 mg-s, Ny-ra egy 13 mg-s csillag
vehető észre. A K-i fényesebb rész közepe kissé sötétebb. A köd zöldeskék
színű világító fényben úszik.
----
M28
B-ok homogén diffúz korongnak mutatják. Kisebb L-el sem változik a képe. 8
L-el látszott elmosódott szélűnek. 13 T-vel a közepe fényesebb, de a
sűrűsödés gyenge. 15T-vel a kb. 7 mg-nak becsült mag igen fényes és kissé
ovális, fokozatosan halványodik, a szélek határozatlanok. 110x sem kezdi
felbontani!
----
M29
A halmaz látványa gyorsan javul már B-al is. 8x30-al csak egy halvány folt.
7x50-el fényesebb és sejthető a felbontása, 10x50-el már három csillag
látszik a téglalap alakú ködösségben, 10x80-al 6-8 közel egyenlő fényű
csillagra bomlik fel.
5 - 8 L 40x a f-alakzatot teljesen felbontja, 9 kékes színű csillag látszik
szimmetrikusan. Az alakja lepkéhez hasonlít. A halmaznak főleg az É-i
részében sok ködösség látszik. 12 - 15 T 75x már teljesen felbontja, kb. 15
fényes és 10-15 db 10 mg-nál halványabb csillag van benne.Még 150x-el is
szép látvány.
----
M30
4-5L/20-40x-el kis kör alakú fényfoltként mutatja, közepe csillagszerűnek
tűnik. Széle felé enyhén halványodik, bár majdnem homogén. EL-al jobban
látszik a fényesség csökkenése. 7-8 L sem mutat többet mint elmosódott
szélű, kerek fényfoltot, központja továbbra is csillagszerű. 12-15 T-ben jól
észrevehető elmosódott szélű közepe felé fényesedő folt. 40-50x-el jobban
látszik. Szembetűnőbb az átmenet a szélső és középső része között. Fényerős
távcső 80x-al szép GH-nak mutatja de felbontás
nincs. 19 T (90x-al) sem látszik felbontás.
----
M31
A mag mint kicsi fényes ellipszis mindig látható szabadszemmel, ennek mérete
0,5 fok. Jó légkör esetén EL-al esetleg 1x3 fok méretig is kivehető. A széle
igen nagy mértékben halványodik. Binokulárokban a fényes kövér ellipszis
alakú magot egy igen elnyúlt halvány ködösség övezi. Kedvező légkör
alkalmával 4 fok hosszúságig is követhető. A ködburok a nagytengely két
végen kissé fényesebb. Több előtércsillag is látszik rajta. A központi
sűrűsödés egy 20´-es fényes mag, melyet halványabb diffúz korong övez kb. 1
fok-ig. A galaxis lapultsága kb. 1:7. 3-6 L semmi újat nem hoz, 7-9 L is
alig valamivel többet. Igen kis nagyítást alkalmazva /7x/ szinte
csillagszerűnek látszik a mag, melyet a spirálkarok hosszan elnyúló,
kékesszürke halványabb övezete vesz körül. Ez nem egészen homogén, s a széle
EL-al rojtos. 50x-al már nem szükséges EL, a mag is már határozott fényes
folt. A központi rész kettős szerkezete most is nyilvánvaló. 10 - 13 T
ugyanilyen látványt ad. 15 - 20 T-vel kevés új részlet figyelhető meg. Ha
egészen kis nagyítással vizsgáljuk az objektumot, meglepően nagynak
találjuk. ÉK irányban 2 fok-ig követhetők a karok, mig DNy-felé 1,5 fok
hosszúságig. A központi rész nagysága kb. 1 fok. Ezen belül a mag 5´-8´
körüli. 25 - 30 T-vel csak igen nagy nagyításokkal fedezhető fel új részlet,
pl. 300x-al feltűnnek a spirálkarok közötti sötétebb csíkok.
----
M32
B-al igen nehéz megpillantani, csak hosszabb nézés után tűnik fel mint
egyenletes fényű kis ködös folt. 4-6 L-ben valamivel szebb, kis nagyítással
első nézésre csillagszerű, további szemlélés után kibontakozik alakja, kb.
40x-al vehető ki biztosan, hogy ellipszis, 7-9 L sem mutat többet, látványa
GH-ra emlékeztet, csak annyiban különbözik, hogy kissé elliptikus.
Megfigyelhető a közepén egy csillagszerű mag is, melyet egy fokozatosan
halványodó ködburok vesz körül. 15-20 T meglepően sok részletet tár elénk.
Kis nagyításokkal ezüst színű, kövér ellipszis alakú ködfolt, az M31
magjától 25´-re D-re, centrumában 3 fényesebb
mag-csomó látszik. Növelve a nagyítást /70x/ feltűnik néhány fodor a
fokozatosan halványodó peremrész szélén. 125x viszont 4 részre bontja a
magot. 25 - 30 T-el sem látszik jobban.
----
M33
Elég fényes, hogy szabadszemmel is észrevehető legyen kellően sötét égen,
bár EL-al sem túl könnyű. B-ban megkapó látványt nyújt. Hatalmas méretű
szabálytalan ködösség, melynek széle fokozatosan beleolvad a háttérbe.
Belsejében egy ellipszis alakú, alig fényesebb centrális rész van. 4-6 L-el
/20-40x/ sem látszik több. A nagyítás fokozásával viszont jobban kiütközik
az ellipszis alakú központi rész. A zöldesszürke árnyalatú galaxis maga is
elliptikusnak tűnik. 7-9 L-el jobban észrevehető a fényesebb belső zóna,
amit elmosódott szélű halványabb sáv övez. Közepes méretű távcsövekkel /10 -
15/ mint hatalmas, igen halvány szabálytalan gázfelhő látszik, melynek
belsejében egy alig fényesebb rész van.
Fényerős műszerek viszont ellipszis alakját mutatják jól, s a fényesebb
5´-8´-es belső része is jobban kiemelkedik. A külső peremrészt éles szemű
észlelők 20´-30´-ig követhetik, mely K felé kissé erőteljesebb. Hosszabb
szemlélés után észrevehetjük, hogy a mag nem a halvány ködpamacs közepén
helyezkedik el, hanem kissé Ny-ra van. 20 - 25 T sem mutat többet. 30 T
30x-al valamivel jobban megfigyelhető, hogy a fényes magot fokozatosan
halványodó rész veszi körül, amely 30´-40´-ig követhető.
----
M34
Szabadszemmel is sejthető, fpleg EL-al mint kis fénylő folt. Kisebb
binokulárral nagyon fényes tömör halmaz. Alakja szabálytalan négyszög. 8-10
fényesebb csillag mellett sok halvány is látszik, s egy kevés ködösség.
Nagyobb /10x80/ B elég jól felbontja. 4 - 5 L 30-40x-al majdnem felbontja,
ködösség csak EL-al látszik. Csillagai sárga és kék színűek. Nagyobb
átmérővel jobb a felbontás. Túl nagy nagyítás nem célszerű, mivel csak
széthúzza, de sok új részletet nem hoz elő. Jellemzőek a halványabb
csillagok kisebb csoportosulásai, főleg a háromszög alakzatok. A fényesebb
csillagok elhelyezkedése az Orionra emlékeztetnek. 15 T 60x teljesen
felbontja.
----
M35
Már átlagos légkörnél is látszik szabadszemmel, mint kerek fényfolt. B-ok
nagy kiterjedésű, majdnem kerek halvány fényfoltnak mutatják. Színe
kékesszürke. Néhány fényes csillag látszik benne, de felvillan több halvány
is. 4-5 L-el a csillagok száma növekszik, sok halvány is látszik. Közöttük
felbontatlan ködösség van, mely EL-al növekszik 8 L-el már csak EL-al
látszik ködösség. Nagyon sok azonos fényű csillaga van, csak néhány kiugró
akad. Középső részén egy kis csillagtalan
rész látható. 12,5 T 50x teljesen felbontja. A fényesebb csillagok a
középpontja felé csoportosulnak, s ív mentén helyezkednek el. 15T-vel a
legszebb látványt 40-50x-es adja. Nagyobb átmérőjű távcső 100-150x-el sok
szép csoportosulást mutat a halmazon belül.
----
M36
3 - 5 B-al feltűnő fényes, ködös objektum, néhány csillag látszik, 10 x
80-al jobb a felbontás. 12 T-vel a központi rész még enyhén ködös. 15 T /
20x-os tökéletesen felbontja nagyítás már szükségtelen, semmi újat nem
mutat. 20 - 30 T sem változtat már a látványon. Az észlelések különböző
alakzatokat említenek a halmazban, de ezek egyike sem tekinthető
valóságosnak.
----
M37
Halvány ködfoltként 8x30 B-al is látható, de semmi felbontás nincs. 7x50 B
bizonytalanul talán egy-két csillagot mutat. 10 L és 12 T 20x-al kezdi
felbontani. 30x-al kb. 20 halvány csillag látható. 15 T/40x-al a
középpontban is láthatóvá válnak a csillagok. Alakja elliptikus,
csillagainak nagy része 8 mg alatt van, de néhány fényesebb is látható.
150x-nál nagyon szép, felbontott halmaz. 30 T / 50-100x: nagyon sűrű a
középpontban, enyhén ködös halmaz.
----
M38
B-al halvány ködkorongként látszik, néhány gyengén felvillanó csillaggal.
10 - 15 T/20x jól felbontja. 60x-al felismerhető a halmazra jellemző
kereszt, melyet a fényesebb csillagok alkotnak. 20-30 T-vel teljesen
felbontott fényes látványos halmaz, de újabb részletek nélkül.
----
M39
Szabadszemmel mint tömör fényesedés látható a Tejútban. B-ok háromszög
alakúnak mutatják. 5-6 fényes csillag a gerince, ezek helyezkednek el
V-alakban. Összesen kb. 20 csillaga látszik, de főleg csak EL-al. Láthatók
benne felbontatlan csomók is. 4-5 L/40x-el teljesen felbontottnak tűnik.
Főleg kék, kékesfehér csillagai vannak, 7-8 L-ben még EL-al sem látszik
ködösség, csak sok halvány csillag tűnik elő. 10-12 T/20-30x az ideális,
nagyobbnál túlságosan széthúzott. Az átmérő növelése újabb
halvány csillagokat hoz elő; 15 T-vel kb. 50-60 látható.
----
M40
A sokáig elveszettnek hitt objektumról 1966-ban J.H. Mallas bizonyította be,
hogy a pulkovói obszervatóriumban 1863-ban felfedezett Winnecke-4 jelzésű
kettőscsillag és a M-katalógusban a 40. sorszámú objektum azonos. 7,5
L/20x-al még elég bizonytalan a felbontás, 35x-el már határozott, bár
mindkét csillag halvány. 50x-es felett már észlelhető a komponensek
fényességkülönbsége. 15 T/25x-el jól felbontott, széles halvány kettős. 20
T-vel a csillagok színe fehér.
----
M41
Elmosódott halvány ködfoltként szabadszemmel is felismerhet-. B-ok és kis
L-ek kezdik felbontani. 7x50 és 5 L/15x már néhány fényesebb és több halvány
csillagot mutat a ködösségben. 7 L - 12 T már teljesen felbontja. Nagyméretű
szétszórt halmaz alakzat nélkül. Eltérő fényességű csillagok alkotják. 15
T - 30 T változatlan látványú nagy, laza, szabálytalan
alakú halmaz. 60x a legjobb látványa.
----
M42
Szabadszemmel mindig észrevehető ködös kis csillagként, tiszta égen kb. 1
fok fényes folt, melynek K-i oldala fényesebb, a DNy-i elmosódott. 3-5 B nem
ad részletes képet, de kiemeli a ködöt a gazdag csillagmezőből A Théta-1
körül a legfényesebb. Két fényesebb sáv mintegy körülöleli a halvány
fátylat. 3-5 L-el alakját legyezőnek írják le, színét zöldeskéknek s a
nyúlványok jobban láthatók; a halszáj sötét öble is jól látható.7 - 8 L és
10 - 13 T-vel kiterjedtebb, főleg a halvány DNy-i rész. A Trapéztól induló
fényes félkörívek D-re, ill. ÉNy-ra kitűnően látszanak, de ezekből is apró
filamentek nyúlnak ki, s egy kisebb öböl van az ÉNy-i részen. A halszáj már
nem teljesen fekete, halvány fátyol vehető észre rajta. 14 - 17 T-vel
teljesen új részletek bukkannak elő, 60-80x adja a legszebb képet. A köd
legfényesebb része a Trapéz körüli rész, itt a köd általános kékeszöld színé
től elütő vörös és kék foltok is vannak. A fényes ívből apró csápok nyúlnak
ki, s apró öblök szabdalják hullámosra.
A DK-i sáv az Iota Ori-ig húzódik, s erősebben zöld, mint a többi vidék. A
halszáj enyhén meghajlik, s a pereme hullámos diffúz fátylában
sötétebb-világosabb részek különülnek el. A ködbe ágyazva kb. 10 halvány
csillag is látszik. 20-30 T adja a legcsodálatosabb látványt. A két fényes
ívelt kar nagyon messze nyúlik és sötét részek teszik szövevényessé. A
halszáj kettéhasad s két halvány csillag látszik benne 20 T/50x-el. A
Théta-2 környékén 9-10 mg-s sárgás csillagok vannak. Az ÉNy-i sáv Trapézhoz
közeli részén két 12 mg zöld csillag van. A Iota-ig terjedő szakaszon két
csillag van. Apró csápok nyúlnak ki a K-i oldalán. A köd belső része is
teljesen inhomogén, a halvány fátyol is sötét és világosabb sávok
sorozataira bomlik. Ez a D-i nyúlvány legfényesebb részén, a Theta-2 körül
figyelhető meg, s a halszáj D-i old.-nál trapézig ér.
----
M43
Az M42 sötét öblétől É-ra helyezkedik el. Kis távcsövekben is apró foltként
látszik, kékeszöld színe már 4 L-el is feltűnő. Pereme nagyon elmosódott, a
K-i oldalon élesebb. A Ny-i rész szinte összeolvad az M42-vel. Bár az
átmenet 3 L-el is észrevehető, igazán jól 15 T mutatja. A ködkét felé
oszlik, a kisebb műszerekkel is látható tojás alakú fényes részre, mely
enyhén fényesedik a középpontban lév- NU Ori változó felé, s az ezt
körülvevő halvány, diffúz részre, mely majdnem az M42-ig terjed, s D felé
messze nyúlva végül beleolvad a háttérbe. E halvány zónát keresztezi egy
vékony hosszúkás sötét-köd, mely a halszáj folytatásának látszik A fényes
részből É felé egy halvány csóva nyúlik, mely 4 L-el is észrevehető. A
fényes rész K-i szélén egy horpadás van mely 7 L és nagyobb távcsövekkel
45-50x-el vehető észre.
----
M44
Sötét égbolton szabadszemmel is feltűnő nagyméretű ovális ködfolt, néhány
felvillanó halvány csillaggal. 6x30 B csaknem teljesen felbontja. A
halványabb csillagok még elmosódott ködö |