Kedves László! Semmi provokatív éle nem volt a levelednek. Jó, hogy
megosztod velünk, te miként észlelsz. Hasznos tippeket kaphatunk így
egymástól.

Akkor leírom, én hogyan szoktam "mélyegezni". Nos, derült, tiszta ég
igérkezik. Az adott évszaknak megfelelően megnézem, hogy az éppen
aktuális mély-ég programomban (most pl. Messier), mely objektumokat nem
láttam még. Ezekről nyomtatok egy listát. Ezt eddig manuálisan tettem,
de most már 95%-ban kész egy kis program, ami pont erre hivatott
(észlelések bevitele, észlelési listák gyártása). Szóval, megvan a
lista. Ezek után megnézem az Égabroszban, hogy merre is vannak pontosan
ezek az objektumok. Ha úgy ítélem meg, hogy nehéz megtalálni őket (pl,
messze vannak szabadszemes csillagoktól, vagy nehéz csillagmezőben
vannak), akkor a Cartes du Ciel ingyenes, de remek programból nyomtatok
egy részletesebb térképet.
Kimegyek az ég alá a listával, az Égabrosszal, és a nyomtatott
térképekkel. Csillagról-csillagra ugrálva keresem meg az objektumot, a
20 centis dobsonnal, vagy a 15x70-es binoklival. Nagyon élvezem ezt a
módszert, bár a GoTo-nak is vannak előnyei. De én ebben a tekintetben
elég konzervatív vagyok. :-) Miután megvan a keresett objektum (néha
gyorsan, néha elég keservesen), akkor egy jó darabig csak figyelem,
észlelem, próbálok minnél több részletet észrevenni. Ilyenkor lehet a
különböző trükökket bevetni: elfordított látás, a távcső finom
mozgatása, egy sötét lepedő fejemre borítása, stb. Úgy tapasztalom, hogy
kb. 5-10 perc intenzív nézelődés után elfárad a szemem, és már annyi
részletet sem látok, mint az elején. Ekkor egy picit pihenek, leveszem a
szemem az okulárról és szabadszemmel nézelődöm. Utána megint az objektum
jön. Ha már nem látok új részleteket, akkor elő a diktafon és rámondom a
leírást, meg persze az időt, dátumot, stb. Próbálok alapos és részletező
lenni. Ezzel egy objektum kész, jöhet a következő.
Amikor már elfáradtam, bemegyek aludni. Másnap a hang file-okat
rámásolom a vinyóra, és beírom egy txt file-ba (hamarosan az új
programomat fogom erre használni). Ezek után kerülnek elő a különböző
mély-ges könyvek: Messier album, Az Univerzum, és jópár angol nyelvű
könyv. Ezekben elolvasom, ami csak van az objektumról (története,
jellemzői, stb), illetve összevetem az ottani leírásokat az enyémmel.
Aztán örvendezek, amikor látom, hogy én is észrevettem azt, amit mások.
Ha valamit nagyon máshogy láttam, akkor megígérem magamnak, hogy újból
alaposan meg fogom nézni az objektumot.

Hát, így megy nálam a mélyegezés valahogy. :)

Üdv!
Zsolo