Halihó mindenkinek!
Bogaráztam egy kicsit a listán, és olvastam Szalma Zsolt jóvoltából,
hogy jó lenne egy lista, amelyik az észlelésekre lenne kihegyezve.
A galaxis miért ne lehetne ez a lista?
Ha gondoljátok, élesszük fel.
Én legalább is megpróbálom. Ha valakit esetleg zavar, attól sűrű
bocsánatkérések közepette kérek elnézést.
Úgy gondoltam, hogy az észlelési naplómból kiirok néhány gondolatot.
2004.05.09.
C/2001 Q4 üstököst szerettem volna megnézni, de olyan alacsonyan volt, hogy
a környező házaktól nem láttam.
Na sebaj, majd akkor valami mást nézek meg. Megnéztem az M44-et, ami igen
nagy volt, 50x-el nem fér bele a látómezőbe az egész. Több mint egy tucat
fényes csillag egy majdnem 1 fokos területen.elég szép.
Utána megnéztem az M67-et, ami az előbbi méretének csak töredéke volt, de
azért elég látványos kis nyílthalmaz, ami első pillantásra egy torzult
gömbhalmazra emlékeztet!
2004.05.11.
Ma este megpróbálkoztam ismét elérni a C/2001 Q4-et, és sikerült is
megpillantanom még szabad szemmel is.
Először egy pólusra állást csináltam, majd megnéztem a Vénuszt, amiből csak
egy vékony sarló maradt. Nemsokára itt a Vénusz átvonulás! A Vénusz után a
Szaturnusz következett, ami már igencsak a nyugati égbolton mutatkozott, így
már nem sokáig lehet megfigyelni tavasszal. Vénusz után a Marsra is vetetem
egy pillantást, ami nagyon picurka volt, 200x-el is csak egy jelentéktelen
pöttynek látszott - hol van már a tavalyi látványa!
Utána a Jupiter következett, aminek 5 holdját láttam, meg a nagy vörös
foltját, a felhősávjait rengeteg részlettel.
Majd sort kerítettem az üstökösre is, ami ekkorra már szabad szemes lett.
Na, azért a látvány nem egy Hale-Bopp, de azért panaszra nincs ok, mivel a
Hyakutake és a Hale-Bopp után ez a harmadik üstökös, amit megpillantottam.
Csillagszerű mag, az azt körbe vevő diffúz kóma, és a csóva, mi inkább
elfordított látással látszott, mint közvetlen látással, de úgy is lehetett
sejteni!
Az ágbolt állapota.: Átlátszóság közepes
Nyugodtság jó
2004.05.25.
Szerencsére, ma nem világított a közvilágítás, így neki fogtam megkeresni az
M65 M66 GX párost. Tegnap ugyanis nem láttam, mivel pont az utcai
közvilágítás felet látszanak.
De sorjában. Először a Jupiter, és az ő Nagy Vörös Foltja került
távcsővégre. Szépen látszottak a részletek. A Nagy Vörös Folt színe
sárgás-barna volt. Feltűnt még az is, hogy mintha a Vixen 4mm-es ortho
okulárt kicsit macerás lenne élesre állítani. A mechanika is nagyon remeg,
és későn csillapodik le. Jó lenne egy jobb, stabilabb mechanika. Mondjuk egy
Fornax 51-es, vagy Gemini G41.
Ezután sort kerítettem a Messier objektumokra.
- M81-82 GX páros: Az M81 ovális, feltűnő objektum, de részletek
nélkül. Az M82 tényleg szivar alakú, és látni lehet 1/2-ed részénél az őt
kettévágó porsávot is. (40x)
- NGC 3077: A fent említett GX páros mellett fellelhető kicsiny GX,
ami közvetlen látással csak alig-alig látszott, de elfordított látással már
kivehető volt. (40x)
- M65-M66: Kis keresgélés után találtam meg ezt a GX párost.
Sajnos, az egyre növekvő Hold már igencsak zavart, de azért közvetlen
látással is jönnek.
2004.09.05.
Ma este igencsak jó ég volt. Nem saccoltam meg az átlátszóságot, de
40x-el olyan fényes volt az M31, hogy ilyennek még Szentléleken sem láttam.
Az M110 fölötti két gx-et (NGC 147, NGC 185) kerestem meg, de kereső híján
nem leltem rájuk. Pedig mindkettő 10m alatt van.
Ezután sort kerítettem az M27-re, M71-re, majd a
fátyol-ködre is. 40x-el kerestem, amit éppen észre lehetett venni közvetlen
látással. Majd miután betekertem az OIII szűrőt, majd kiégette a szemem.
Ordítóan fényes volt így. Pont úgy, ahogyan a szomszéd világított. Így aztán
befejeztem a nézelődést.
2004.09.06
Ma este megint barangoltam az égen egy picit.
- Fátyol-köd, 25x közvetlen látással is jön. 40x még mindig látszik
KL-el, majd betekerem egy OIII szűrőt, de most azzal nem volt olyan
látványos, mint tegnap.
- NGC 6791, kicsi, de jól látható nyílt halmaz, minden nagyítás jó
volt hozzá.
- M76, nagyon nehéz volt megpillantani. Az megtalálásában sokat
segített a csillag környezet azonosítása. 25x, nagyon halvány. Csoda, hogy
Messier észrevette. 40x, jobban látszik KL-el is. Majd betekertem az OIII
szűrőmet, ekkor már jobban ki lehetett venni az alakját. Valóban kis
súlyzóra emlékeztet, sőt inkább ez hasonlít jobban a súlyzóra, mint a nagy
testvére.
- NGC 663, szép nyílt halmaz, 25x-el egy látómezőben van az NGC
659-el és az NGC 654-el. Nagyobb nagyításra (54x) áttérve feltárult szép
alakja. Nagy látószögű okulárt használva kifejezetten szép
csillagkörnyezetben található az említett másik két nyílt halmazzal!
- NGC 659, kisebb az előzőnél, 25x-el kb. egy fél tucat csillag,
látszik. A nagyítás növelésével több csillag látszik. Kb. egy tucat 40x-el
és 54x-el is.
- NGC 654. Kicsi és halvány objektum, amely azért a nagyítás
növelésével csillagokra bontható.
2004.12.27
Ma este az aktuális üstököst szerettem volna megnézni (C/2004 Q2 (
Macholtz )). Az átlátszóság nem volt valami eget rengető, mint ahogy a
nyugodtság sem volt jó, legfeljebb csak közepes. Ráadásul a szomszéd égette
az udvar világítását is. Ennek ellenére sikerült megtalálni a keresőben. 25x
nagyítással csodás látványt nyújtott. Majd növeltem a nagyítást. Sorban 53x
majd 89x-al is. Nem sok részlet látszott. Diffúz, kerek ködösség,
csillagszerű parányi mag..
Mikor befejeztem a megfigyelést és összepakoltam, a szomszéd is lekapcsolta
a világítást. HURRÁ!
2005.01.09.
A mai este sem volt valami jó, de nincs ok panaszra, mert mostanában ennek
is örülni kell. Szóval az átlátszóság közepes, a nyugodttság is csak
közepes, vagy még annál is rosszabb. Pl.: a Szaturnusz gyűrűjén a
Cassini-rést sem lehetett látni és csak 3 holdját sierült észrevenni. Az
NGC2392 volt a célpont. A jelölt helyen észre sem sikerült venni. A 8m,3
fényességéből kiindulva látszania kellett volna.
Vacsora után ismét megpróbáltam elérni. Most már látszott a
32mm-es 2" Kellner okuláromban 25x nagyitással, de csak nagyon gyengén.
Elforditott látással csak annyi volt bizonyos, hogy szabálytalan foltocska.
Ezután megnéztem 15mm-es Meade Wide Angle oklival 53x-al is. Inkább csak
sejteni lehetett mint látni, még elforditott látással is. Viszont láttam
néhány halvány csillagocskát is a köd közvetlen közelében.
Gyorsan megnéztem a Szaturnuszt is. Majd a C/2004 Q2
(Macholtz) östököst is. Ragyogó látvány volt a Fiastyúk fölött. Még szabad
szemmel is lehetett látni. Ezután az Orion-köd következett. Nála használtam
a 9mm-es Celestron Omni Plössl-t is. 89x-el gyönyörű volt. Sőt, olyan
részleteket is láttam, amit idáig nem.
Eme kis kitérő után visszatértem az Eszkimó-ködhöz. Most már
sokkal jobban lehetett látni közvetlen látással is. Még mindig szabálytalan
volt, de leginkább a déli része. Az északi része látszott jobban.
Valószinűleg azért láttam jobban, mert a horizont fölötti magassága ekkor
már nagyobb volt, mint az elején. Eltelt kb. 1 óra.
A Rák már felkelt. Az M44-et szabad szemmel lehetett látni,
mint elmosódott fényfoltot. Ezután összecsomagoltam.
2005.03.02.
Kint kb. -6oC, de a lábam nagyon fázik. Átlátszóság
közepesnél jobb egy picit, nyugodtság csak közepes. Célpont a Jupiter, de
bemelegítésnek megkerestem az M109-et. Mióta távcsövem van, azóta áhítozok
utána, de csak ma sikerült megpillantanom. Halvány, megnyúl - de közel sem
annyira, mint az M82 - kis GX két csillagocska közé ékelődve. Az északibb
rajta a GX szélén. A közeli, fényes gamma UMa nagyon zavar. Most is csak úgy
sikerült észrevennem, hogy a Phecda-t a látómezőn kívül tartottam! Utána
akkor is láttam már, mikor benne volt a GX a látómező közepében.
A Jupiter még most sincs olyan magasan ( UT 20:50 ). 200x
nagyítással nézegettem, amikor egy kis fényes, fehéres pontot vettem észre a
bolygókoronghoz igen közel. Abban biztos voltam, hogy nem csillag, mert
ici-pici korongocskának láttam. Meg azért is, mert csak három Galilei -
holdját láttam ( mondjuk, attól még lehetett volna csillag ). Az évkönyvben
utánanézve kiderült, hogy az az Europa hold volt és a bolygó előtt vonult
át, de csak a jelenség végét lehetett látni tőlünk. Mikor abbahagytam az
észlelést ( megmentve ezzel a lábaimat a fagyhaláltól ), akkor már kb. egy
holdkorongnyi távolságra volt a Jupitertől ( UT 21:05 ).
2005. július. 28.
Pára, hőség, szúnyog. Dióhéjban összefoglalva ez volt tegnap este!
Cél a Vadkacsahalmaz (M11) volt. A kérdéses területre beállítva a távcsövet
egy nagyon halvány ködfoltot vettem észre. Ez nem lehet az M11, de akkor mi?
Csillagokra nem sikerült bontanom, viszont a nagyítást jó bírta (25x, 40x,
54x, 89x). Nagyobb nagyításokra (54x, 89x) áttérve kicsit bolyhosnak tűnt a
széle, meg feltűnt, hogy egy kicsit szabálytalan. Miután utánanéztem az
Égabroszban, azonosítottam az NGC 6712 GH-val.
Miután kigyönyörködtem magam, megkerestem az M11-et. Nem volt
messze tőle, kicsit ÉÉNY-ra. Nagyon fényes, legyezőszerű csodálatos NY.
Minden nagyítás jó hozzá. A legszebb nyílthalmaz, amit valaha láttam. Csak a
legjobb jelzőkkel illethetem.
Nagyobb nagyításra áttérve kicsit elvesztette legyező formáját és nagyjából
kerek objektum, amelyben sziporkáznak a halvány csillagok. Egy fényes
csillag az M11 északi részén, amely uralja a látványt.
M25. Kicsit délebbre található ez a halvány nyílthalmaz.
Érdekes, mert az NGC 6712-vel és M11-el szabályos derékszögű háromszöget
alkot. 25x, 40x nagyítással halvány, szabálytalan objektum. 89x-el eltűnik a
ködösség és csak jó néhány halvány csillag, látszik benne.
Nem valami érdekes NY, legalább is, a szemlélődő számára egy 10cm-es
távcsőben. |