> Tenyleg, ha mar zajozunk, egy apro kerdes.
Probalom igy itten az ocean tulpartjan hajnali fel negykor ertelmezni a
kerdeseket, hatha sikerul valaszolni.

> A,
> A median vagy a szamtani kozep csokkenti -e gyorsabban a zajt?
A vaolt valasz szerintem jo uton jar, miszerint a medain atlagolassal
hatekonyabban lehet megszabadulni a zajoktol. Hacsak ugye azt nezzuk, hogy
egy adag flat-field kepet hogyan is erdemes atlagolni, ott en eddig
mindenfele iskolaban a medianozast lattam. Mertha ugye egy kozmikus sugar
kerul a flat-re, az nagyon el tudja rontani a mezei atlagolassal kapott
korrekcios kepet (de akar dark keprol is lehet szo), mig a median kiszedi
azt.

> B,
> Jogos -e pl. 5 db 1 perces kep medianjat ot perces effektiv expozicios
> idejunek minositeni? Esetleg tobbnek vagy kevesebbnek?...
A valasz: nem. Ugyanis ott van RON, vagyis a read out noise, avagy
kilvasaasi zaj, ami ugye ha egy kepet csinalsz, akkor egyszer van benne,
ha meg ot kepet veszel, akkor otszor. Egy primitiv peldaval megvilagitva a
jel egy kepen egy perc alatt 100 ADU, a RON meg 10. Ha ot percet
exponalsz, 500 ADU jeled lesz versus 10 ADU RON. Ha veszel ot egy
egyperces kepet, akkor 100 ADU jel, 10 RON es 10 a fotonzaj, minden kepre
egyenkent. Akarmit is csinalsz, a RON-al 5-szorosen kell szamolnod,
barhogy atlagolj is, es igy 500 ADU jel melle 50 ADU zajod van a
buveszkedeshez, ami rosszabb kiindulasi feltetel.
Ha a RON-tol eltekintunk, es linearis teljesen a kamera, akkor nem sok
kulonbseg van egy ot perces, es ot egyperces median atlaga kozott. Ebben
rejlik a (linearis) CCD technika nagy elonye. Ezt be lehet latni, ha
kiszamolgatja az ember a jel/zaj viszonyokat a ket esetre. Marmint a
magabaol a fotonzajbol eredo zajra gondolok. Kedves Gyula, ott mogotted
van a polcon Christian Buil CCD astronomy c. konyve, abban talalsz erre
vonatkozo kepleteket. Akit meg bovebben erdekel a tema, annak a nemreg
emlegetett "Mit varhatunk egy CCD kameratol" c irast ajanlanam e temaban,
l. CCD alapismeretek a CCD-s honlapon, vagy a Meteor valamikor 1997
kornyeki egyik szamaban.

A B kerdesre adott valaszban viszont egy ponton elvi hibat latok:
> az osszeget meri ki az ember. Harmadszor pedig, miutan a meresi pontok
> jelentos reszet eldobom median keszitesekor, sok informaciotol teljesen
> megszabadulok, tehat valoszinuleg meg annyira sem pontos a kimeres, mint
> az osszeg eseteben.
Ez igy nem igaz, az informaciotol nem szabadulsz meg, hiszen egy pixel
intenzitasanak legvaloszinubb ertekenek megadasahoz (vagyis a median
atlagolashoz) felhasznalod azokat az informaciokat. Igaz, a vegleges kepre
csak az egyik reszkep adott keppontjanak erteket helyettesited be a
medianozas soran, de ez nem azt jelenti, hogy csak az abban levo
informaciod hasznalod fel!!!
udv,

g, jelenleg a kanadai iskola kepviseloje