Tápiómenti levelezőlista archívum
  2024.03.29
 CSILLAGKEP archívum 
 MCSE 
 levelezőlisták 
Dátum: 2000-07-08 01:23:26
Feladó: Szabo Gyula
Tárgy: kekerzekenyseg
Bocs, hogy nem reagaltam Nyozo kerdesere korabban, de hat valamiert igy
jott ki a lepes. Nos, ugye egy CCD-kamera kekben altalaban nem nagyon lat,
azaz kvantumhatasfoka jelentosen alulmulja pl. a vorosben vettet. Ezert
aztan ahhoz, hogy ugyanolyan jel/zaj viszony mellett detektaljon az ember
egy objektumot, kekben mondjuk 6-8-szor annyit kell exponalni, mint
vorosben (kameratol fuggoen).
Egy "kekerzekeny" kamera eseteben ez az ertek jelentosen kisebb, eleg
2-3-szor tobbet exponalni. Szoval a kekerzekeny igazabol sargaerzekeny,
csak valamit mar kekben is lat. Ezert exponaltunk ketszer annyit kekben,
mint a tobbi szinben.

Erdekes vegiggondolni, hogy mi van akkor, ha kulonbozo jel/zaj viszonyu
kepek vannak kulonbozo szinekbol. Legyen pl. szokas szerint a kek a
legrosszabb. Nos, ha az objektumot latni akarod kekben, akkor a
komponalaskor jo fenyesre skalazol, ezzel "szep" nagy zajt is
produkalsz, szinten kekben. (Magyarul kek mak lesz a hatter.)
Ha meg leskalazod a kek hatteret, akkor a kepbol is menthetetlenul
kiveszed a kek informaciot. Vagy a hattered lesz remesen kek, vagy az
objektum bazi voros (sarga).

A megoldas az, hogy a jobb kepek jel/zaj szinvonalat mesterseges
zajositassal lerontod a legrosszabb kep szintjere. (Persze ha ez a
legrosszabb kep osszeg, akkor mindjart kedvezobb a jel/zaj.) Ezutan lehet
komponalni. Kisse zajosabb lesz a kep, de legalabb turheto szinminosegu.

Nos, ezert nagy szivas jo szines kepet eloallitani nem-kekerzekeny
kameraval, ahol osszegezve is nagyon rossz a kek jel/zaj viszonya.

SzGyula
Vissza

  

Index | Aktuális hónap (2024-03)