Szervusz!
On Sun, 21 Nov 2004, CSILLAGKEP-l: Kereszty Zsolt wrote:
> Kerdeznem, hogy a szakcsillagaszainknak mi ennek a dolognak a
> hasznalhatosagarol a velemenye, erdemes-e ezzel foglalkozni
> van-e ennek profi oldalrol fogadokeszsege, stb?
1./ A generalis valasz az az, hogy a csillagok minden hullamhosszon
sugaroznak ki magukbol fenyt, ezert ahhoz, hogy teljes kepunk legyen
egy csillagban/on/korul uralkodo visoznyokrol, a teljes
hullamhossztartomanyt le kell fedni. Igy a valasz feltetlenul igen.
2./ Hosszabb hullamhosszakon kisebb a szelsotetedes erteke, ezert konnyebb
a fedesieket modellezni. Nehany esetben a kiserocsillag csak akkor latszik
a fedesi kettosben, ha kozeli infravoros fotometriat is csinalunk. Az ok,
hogy ha a ket csillag feluleti homerseklete es merete nagyon eltero,
optikaiban a focsillag fenye elnyomhatja a kiseroet! Hosszabb
hullamhosszakon visoznt a kisero (infra)voros fenye dominal, a focsillag
meg mar itt halvany. Tipikus pelda az Algol: fenyvaltozasat mar a 18.
szazadban felfedeztek, de a mellekminimumot csak 1902-ben mutatta ki
nagyon pontos fotoelektromos meresekbol Stebbins. A V savban kb. 0,02
magnitudo csak a mellekminimum, de K-ban mar tizedmagnitudo feletti! (A K
sav meg a H-nal is hosszabb hullamhosszon van az infravorosben.) Mondani
sem kell, egy nagyobb amplitudoju valtozocsillagot konnyebb pontosan
megmerni es igy eredmenyeink pontosabbak lesznek. Es ha ezert infraba el
kell menni...
3./ A csillagfoltok alacsonyabb homersekletuek a csillagfotoszferanal, igy
nagy fantazia van abban, hogy foltos csillagokat VRIJHK
hatszin-fotometriaval merjen valaki.
4./ Fiatal csillagok gyakran egy kodbe agyazodva fordulnak elo. A kod
rendszerint igen suru, a rajta athalado csillagfenyt elvorositi es
elgyengiti egyszerre. Ugyanakkor az un. extinkcio (vorosodes) jelensege
nem fuggetlen a hullamhossztol, a fenygyengules es ezert a vorosodes
merteke a hullamhossz negyedik hatvanyaval forditottan aranyos. Azaz a 100
nm hullamhosszusagu rontgenfenyhez kepest 1000 nm-es (ez az I sav szele
mar) feny 10^4-szer kevesebbet gyengul el, azaz az ilyen kodok 10 ezerszer
atlatszobbak kozeli infravorosben, mint rontgenben (es kb. 2^4-enszer,
azaz 16-szor atlatszobbak I-ben, mint V-ben (ami durvan a szemnek felel
meg)). Talan mondani sem kell, hogy nagyon fontos a fiatal csillagokat
kozeli infravorosben tanulmanyozni: nem egy csak ott latszik, optikaiban
nem is a korotte levo kod miatt...
5./ Tavoli szupernovak fenye szinten keresztul jon szulogalaxisanak kodein
es porfelhoin - infravorosben ezek is atlatszobbak a szupernova fenye
szamara, ezert infraban jobban lehet latni ezeket, mint optikaiban...
becslesek szerint, ha valaki infravorosben vegezne szupernovakeresest,
akar tucatszor is tobb szupernovat fedezhetne fel, mint optikaiban (ahol
jelenleg keresnek).
Hirtelen ennyi, de nagyon fontos alkalmazasi terulet jutott eszembe. De
ahhoz talan eleg, hogy valaki lassa: az infravoros csillagaszat a jovo
egyik nagy hasznokat hajto projektje. Igaz, a Galaxis porfelhoi siznten
szeretik az infravorost, hidegek leven ott sugarozzak ki hojuket, ugyhogy
az infravoros egi hatter rendkivul bonyolult...
Udv: Szilard |